Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

44 I. Értekezesek, apróbb közle'sek, kivonatok. és igen megszaporodék ; a' fájdalom leginkább a' válltájon egész a' legmagasabb fokig emelkedett; az alkar megvizenyősödött, és az orvláz a' bebelopódzó epés tüneményekkel, és a' nagy bágyadsággal újólag előtermett; sőt a' vállkulcs fölött ?obos tályogféle dagafiat képz odött, mellynek fölbökése ntán a' Japcsont' tájáról a' zuduló ev szinte öinlöngött és egy mély iirös fekélyt hagya vissza. A' betegségnek illy arcza lévén, a' kedvező kimenetelről minder, reményemmel föl kelle hagynom , honnét a"' beteg' élete' palástoló meghosszabbításával és kínos szem einek könnyebbítésével meg kelle elégednem. Az ürös menetelek nyilasait azon közben, a' fekélyek egyebet nem tűrvén el, tiszta lepárolt víznek befecskendésével és fájdalomcsillapító kásaborongatásokkal egész az 1 830-diki Julius hónapjáig tartogattam tárva, midőn csak egyszerre, épen azonközbeni isméttávollétem alatt, magam sem tudora mi okbűl, előbbi lakását lopva elhagyván , magát, mint megtudám, bizonyos főzet és hatalmasan hajtó labdacsok belső, és ne'melly házi tapasz külső használatából álló asszonyi kuruzsolásnak adta alája , melly alatt a' szánakozásra méltó nyomorú, korábban, hogysem várni lehetett, t. i. September elején , sírját meg is lelte. A' kórházi igazgató Dr. Windisch és a' köz gyógytudomány (medicina publiea) nagy érdemű Professora Dr. Böhm urak előtt megtett fölbonczolás alatt, a' következő jelenségekre akadíunk : a' rendkívül kiaszott halottnak jobb fölsó végtaga egészen vizenyősen dagadva volt, a' fölkarnak lágy részei a' közborítékok alatt a' ldilönleg fölpuffadt deltaképű izmot kivévén czetagyfaggyulioz (sperma ceti) hasonló gyurmává (inassa) fajzott; az alkaréit és kézéit pedig, valamint a' jobb válltájéit is az üszög