Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Második füzet

124 1. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok^ az egész test' színe hideges , nedves, a' hidegvizet a' legnagyobb mértékben megkívánta ; hajlandósága volt hányásra, de ez nem következett; alteste lágy, de tapintásra, kivált a' szív' táján fájt; a' czombokat és lábikrákat görcsök bántották. A' beteg egyebet nem bírt mondani , mint hoffv ezen nap felette sokat hányt, 's tömérdek széke volt, de okát néni tudta adni; 's így nyákos italnál egyebet ezen szempillantásban nem rendelhettem. Azonban jő a' betegnek ura, 's beszéli, hogy ezen embere, ki egyébiránt iszákos, tíz nap előtt az alsóbb tiszai vidékekről jó egészségben 's a' szükséges egészségi bizonyítványokkal *s úti levelekkel ellátva, tért-vissza; ma reggel pedig három iszonyú portio főtt káposztát sok disznóhússal megevett, 's erre minden szokása ellen sok vizet ivott, mire nem soká rágást, hányást és hasmenést kapott. Az éjjelt a' beteg nyugtalanságban töltötte, de sem nem hányt, sem hasmenése nem volt, sőt hajnal felé néhány óráig aluddogált is: mindazáltal a' halálhoz már közelebb. Ekkor (Julius' 14dike'n , a' betegség 2ik napján) belsőleg mákonyt és káfort kapott méhfúvízben (aqua melissae), kiilsőkép a' szívgödörre 's egyéb részekre hólyaghúzót tettünk , az egész testet szeszes folyadékokkal mosattuk ; egyszersmind gyanúsnak tartván öt, ápolóival együtt a' többi betegtől elválasztatott; mi után tizenkettedfél orakor csendesen meghalt. A' halottbontás az orvosi karnak szinte minden oktatói' és sok orvostanulók' jelenlétéhen, estveli 7 érakor tétetett, 's ezek találtattak: