Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Második füzet

l) Sz. llókus-kórházi tapasztalások. 119 alatt nyilallásokat fájlalt, mellyek nem csak a' szomszéd, de távolabb részekig, magáig a* tüdőhártyáig- , elhatottak; más felől pedig hibáztak a' gyomorsáros kórjelek, a' sárgakóros tekintet, érütés' egyenetlensége. Orvoslásunk ebből állt: Egy, szükség' esetében több érinetszést tétettünk a' betegen; adtunk gyengéd hashajtókat, éltünk lágyító borogatásokkal, 's kenésekkel; melly egyszerű gyógymód által tökéletes bírálatokat (crises) eszközlöttünk hol a' vizellet', hol az izzadás' vagy végre a' tüdő" útján fehér 's jól főtt köpések által. E' hónapban két betegünk volt, ki képírók' ködcsömörjeben szenvedett. Mind kettő sok időtől ólommal foglalatoskodott, 's szinte ugyan azon jelenségekkel bírt. Hasok, tudnillik, ki volt feszítve szelektől, beleikben égető , szaggató , a' beleket csavargató fájdalmaktól gyötörtettek, lelkük szorongattatásban hányódott, látások különfélekép meg volt sértve, arczvonásaik bút mutattak; különféle ízű ökröndözések és büfögések, a' legmakacsabb és semmi allövetnek nem engedő székrekedés , befelé húzódott segg, nyálkás , véres, szörnyű fájdalmakkal járó székre való erőltetések, a' has felé húzódott tökgolyók, különös keménységű és az érfalak' reszkettetésével járó érütés, és ólomnehezség' érzése az izűlésekben tapasztaltattak. Feltételünk volt mindenek előtt a' belekben tán rég óta már öszvegyűlt tisztátalanságokat kiüríteni ; de mivel a' csupa hashajtók illy esetek ben ártalmasak , azokat mákonnyal adtuk; a' mire a' szék , a' betegek' nagy enyhülésével, meg is indult. Egyike ezen betegeknek, kinek kilencz napig tartó makacs székrekedése 's gyakor zöldes hányása volt, a' puszta inákony' vétele által gyógyultfel. Nem is hagytunk-fel ezen isteni szerrel elébb