Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

1) A' rejtett fekélyekről. '13 d) A' legbizonyosabb vizsgáló eszköz , kivált öblöknél , a' kémlelés, az az egy ezüstből készült , a' végén gombocskával ellátott, hajlékony kémvesszőnek (specillum) a' fekélybe való betolása. Ennek olly formát adunk (egyenest, vagy görbét) a' millyen irányúnak véljük az öblöt; 's ha a' kémlelés alatt velamelly akadályt találnánk, azt gondolatunk szerint újra megváltoztatjuk. Ha elsül, a' beteg tagnak alkalmatos fekvése mellett a' kémvesszővel lassanként és óvakodva egész a' fekély' fenekéig előnyomulni, egy fájdalom és vérzés nélkül el nem mellőzhető akadályra akadunk; ha ez közel esik a' felülethez , akkor a' kémvesszőnek gombos vége az ellenálló ujjal éreztetik: a' miből, valamint a' betolt kémvessző' formájából és hosszából az öböl' iránya és hossza is gyakran bizonyossággal ineghatároztathatik; ha nem , akkor újra meg újra fogunk a' kémleléshöz, megváltoztatván a' testrész' fekvését, a' kémvessző' formáját 's betolása' irányát, míg a' vizsgálat' czélja el nincsen érve. Azon esetre, hogyha az öböl szer felett szűk volna, azt előre ki kellene tágítani egy már felebb erdekeit vékonyra metszett nyomszivaccsal (PressSchwamm), vagy egy alkalmatos búrral , a' mesterség' rendszabásai szerint, a' miről alább szó leszen. Az ürös fekélyek lefolyása és kimenetele sebészi czélirányos segedelem nélkül mindenkor szomorú ; mert nem csak hogy folyton folyva nagyobbodnak rend szerint meg is szaporodnak 's hoszszas bajjá lesznek; hanem az állandó geny-elyálasztás által olly veszteségét szenvedi a' test a' maga nedveinek, melly ezt végre veszedelembe ejti.