Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

l) Larrey' sebészi klinikuriia. 99 A' cselekvő aneurysinánál a' leiiellés és szózat működései vágynák megakadályoztatva, lármás köhögés , és fehér. nyálkás, légbuborékokkal és gyakran vérrel vegyes gyurma (massa) kivetése van jelen. A' baloldalon való fekvés ájulást okoz , a' szívdobogás keves, az érverés sebes , rezgő , változó, a' szemtekék , fülek, ajkak kékek ; a' bőrvérerek ki vannak tágulva; a'beteg nyugtalan, tüzes; alvása csak bizonyos helyezetben lehető ; a' friss levegő és hideg borongatások könnyebítnek rajta ha az ostromok megjelennek. A' betegek a' nevekedő bajnál vízkórságosan vagy szélütve halnak el. A' halottbontasoknál a' tűltenyészet mellett igen gyakran a' billentyűk csontosodásai és a' szív állományában bibircsos kinövések találtatnak. > A' szenvedő aneurysma tüneményeit L. szokott bőbeszédűségével írja le , és itt is a' tünetek és kórösmerct olly bizonyosságát adja elő , melly bámulásra indít. A' szívverést kívülről nyilván észrevehetni; saját zúgás- hallhatni (a' mi az által történik, hogy a' vér egy tágas térből egy szűk csatornán egy szűkkebbe megy által), a' hévmérőnek nagyobb melegséget lehet fölfedezni. Az érverés sebes , rendetlen , kicsiny, a' lehellés szorult, a' helybeli fájdalmak feszítők. A' betegek vagy ájulás, vagy belső vérzés által halnak meg. A' főjavallatok a' gyógyításban L. szerént a' szív minden aneurysmáinál ugyanazok, és először abban állanak, hogy az általános betegség ellen, melly a' hajlandóságot okozta, tétessen a' rendelés, és másodszor hogy helybeli elvezető szerek alkalmaztassanak. A' szerző , ha semmi dyserasiát sem lehet bizonyossággal tudni, ád rágó higanyból szalamiasóból és mákonyból aa öt szemert lepárolt vízben kanalanként, véres koppölyök rakatnak a' szívtájra 7*