Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

l) Larrey' sebészi klinikuriia. 97 nak czélirányos gyógyítása által és a' tüzkúpok' 's jég helybeli használása által meggyógyítatnak. Azon csontok enyészését, mellyeken az aneurysmák fekszenek L. nem az azokrá hanem a' hozzájok menő, ' edényekre való nyomásnak a' mi által azok munkássága annyira öregbadik, hogy a' villósavas rae, szet fölszürcsölik, tulajdonítja. Ollyan példák, a' hol az literek genyede'se is találtatott, említetnek, de ollyanok nem, a' hol a

: fölgyógyulás következett. A' sebhedési iitérdagok (aneurysma) csak származásokra nézve különböznek az önkényesektől. Azok erős kifeszítés, nyomás és igen is legtöbbször metsző vagy szűrő eszközök sértése által támadnak. Hg az aneurysma ezen utolsó okból ered, akkor az edény legbelső fala vagy éppen nincs megsértve , és a' lágy részek behegedése után előnyomul ; vagy az edény nyílása kevés időre behegedt , hanem később ismét fölszakad, és akkor a' vér vagy a' nyílt vérérbe ömlik, és az ütérdagos érdagot (varix anenrismatica) képzi, vagy a' sejtszövetben gyűlik öszve, melly az ütérsebbel öszveköttetésben van, hogy az aneurismaticus iszákot formálja. Ha ennek helye nincs, akkor a' vérzés tovább tart és nagyon veszedelmes lehet, ha vagy a' lekötés, vagy a'nyomás által meg nem gátoltatik. A' kisebb edényeknél a' szerző a' lekötésnek adja az elsőséget, a' nagyobbaknál pedig azt veszedelmes szernek nézi, minthogy a' sebhedési aneurysma hirtelen támadásánál nem tehetni föl, hogy a' fölötte egymásba ömlő kisebb edények o'3y könnyen kitáguljanak, tehát a' szerző azön esetekben, a' hol a' hideg és tűzkápok használást semmit sem ér, a' tag csonkolását jeleli ki. — Ezután a' szerző több érdekes kéréseteket hoz elő , a' jégnek hólyagokban való szakadatlan Orv. Tár. IV. Kot. 7