Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

04 Ii. Literatu r a. szemlélni. A* meredékenység egészen elvolt tűnve. A* napolyi kenőcs bedörgölése az ondózsinórhoszszában, nyugalom, borongatasok szíkfűolajjal és kaforral, Suspensorium flanellből vitték a' gyógyítást végbe. A' szerzőnek a' heréle'sben nagy szerencséje volt ; beszélli, hogy az utolsó 2 5 esztendőkben legalabb százat tett, és abból kettőt vesztett el; hanem ezt nem tulajdonítja operatioiuethodusának, melly nein más, mint a' szokott, hanem az uperatio előtt való bánásmódjának, melly főképp all az eredeti (primitivus) betegség (melly igen gyakran tagár volt) gyógyításában; épen azon banasinodnak tulajdonítja azon szerencsés foganatot is, mellyel az asszonyi emlők lemesését véghez vitte. Ezután a' Sarcocele vagy Alibers szerént az Oschno-Chalasie neve alatt azon (sajátlag az Elephantiasishoz tartozó) betegségről van szó, melly L. véleménye szerént csak a' heréket övedző részeket, nein pedig azt magát, támadja meg. Egyiptomban iionnos (cndemicus) betegség és külünlcg olly embereket, kiknek ülő foglalatosságok van, mint szabókat, takácsokat lep meg; talan az idült bujasenyv és a

1 szerelemben való telhetetlenség, az egyiptomiak gyakori fürdésével is lehet oka. F.uropaban ezen betegség igen ritka és többnyire a* más világrészeken voltakat lep meg. Széke van a borék savós és sejtes szövetében, 's áll némelly helyen kemény, némellyen lágy daganatból, melly a' lejtős részén széles, és a' szeméremcsonthoz száránál fogva ragad. Kivülről a' daganat göröngyös, és ha idős, sarga, lehámló varai vágynák, mellyek alatt kis sömörforma fekélyek rejteznek, mellyek eves folyadékot szivárognak ki. Csak a' terhe nehéz a' botegnek. A' betegség kezdete többnyire a' borék közfalában van . a' honnét tovább tovább terjed el.