Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

84 II. Literatur a. Hogy a/, illyes esetekben semmi érömlcg sem következik, az által magyarázza a' szerző, hogy azon edények, mellyek a'bőr'edényeivel közlődésben vágynák, • elszakadtak és umleget képeztek. Az illyes esetekben L. köppölyöket, nedves oszlató szereket és nyomást alkalmaztat, és ha a' tíinétek még sem enyésznek el, akkor L. mindjárt nyitást tesz, hogy a' mennyire lehet az aludt vért kiürítse. Ha ez későbben tétetik , akkor majd nem mindég geny van jelen. Ezután a

1 szerző az átható hassebekre mégy által, 's a' bevezetésben, minekelőtte az egyes orgánumok sértéseiről szólna, a' hasvarrással (gastroraphia) és az altest lött sebeivel foglalatoskodik. A' mi a' hasvarrást illeti, ennek L. ellene van, 's véli hogy soha sem kell alkalmaztatni, minthogy helyét czélirányos helyezettel és alkalmas kölőlékekkel kipótolhatni. A' varrásnak azon okbul nem volna itt helye, mivel nincs erős gyám (Unterlage) (!) és azon erős lob, mellyel az jár, L. véleménye szerént mindég halálos. Azon lőtt sebek, mellyek az altest beleit nagy mértékben megsértik, halálosak ; ha az orgánumok sértése csak fölíiletes, vagy ha csak a' takarók és hashártya .vannak altala sértve, akkor a' sebszéleket kell leinesui és a' sebbel mint egyszerűvel bánni. A' szerző azt allítja, hogy a' hasvarrás' tétele által a' belek nem tartóztatnak vissza; hanein hogy az egyes öltések között kibújnak 's sérveket formáinak. — A'gyomor' sértései vagy helólröl kifelé, vagy kívülről befele történnék. Az első esetben, ha az idegen sértő test a' gyomorzáron (pylorus) át nem mehet, igen gyakran a' gyomormetszés (gastrotomia) van javallva. A' szerző a' bemetszést, legöröinestebb hosszaban teszi, a' fehérvonalon (linea alba), vagy rézsútt az egyenes hasizomnak