Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

tl II. Literatur». Azon hely, hol-a mellnyitást lenni kell, a' leglejtősebb részen' van, jobbról a" nyolczadik és kilenczedik, balról a' kilenczedik és tizedik borda közütt hátra felé. — Minekutána egy segéd a' bőrt a* mennyire lebete fölfelé húzta, a' szerző metszést teszen az alsó bordának fölső szélén egész a' bordaizomig, mellyet egy más metszéssel az alsó borda felső szélétől elfejt. Ezen módon a' fölhúzott bőr billentyű (Klappe) gyanánt szolgál. L. legjobbnak tartja mindjárt mindent kiüritni 's unnak rossz következését soha sem latta. Ezután viasztapasszal (ceratnm) bekent vékony tépetszárnyat dug be feléig a' mell üregbe, hogy a' nyilas be ne hegedjen. Nyolcz nap múlva ezen tépetszárnyat renden ki lehet venni, minthogy a' seb csőfekélyessé vált, mellyen a' megrontott genyedö sejtszövet, az aludt vér 's t. kiürülhetnek. Fiataloknál a' gyógyulás tart 4 — 6 hónapig, idősbeknél esztendőkig tarthat, míg eszközöltethetik. Hogy az elősegéltessék L. a" betegnek erősítő szereket ád 's kívülről elvezetüket rendel. A' tökéÍves fölgyógyulas után a" szerző a' betegoldal esecshimbőit és bordáit mindég enyészni tapasztalta. A' bárom nagyon érdekes kóresetekhez , mcllyehet ezután elbeszéli , a' szerző ezen bánásmódról való dicsérő helybenhagyását köti, 's ezzel a' tüdősértésekről való értekezését bezárja. A' szív' sértései. A" szerző azon hiszemben van, hogy azok nem épen általában (absolute) halálosok. A' szívburok csekély életű rész, a' szív maga nagyobb sértéseket nem könnyen érez. A' szerző szívburok sebeit is szerencsés foganattal gyógyította és több szíveken nyilvános sebhelyeket is látott; ösmeretes dolog, hogy ha az ember egy ujját a' szív' sebjébe dugja, a" sebszélek I