Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

a) Ä* Jtjigoly. ú Mível a' természetvizsgálók egész a' mái na* píg abban meg nem egyeznek, valljon vau-e a' \U lágon emberi bögöly (oéstrüá humánus) melly tojásait az emberi testbe rakván-le , ezeknek álképei (lárvái) ottan éldődileg (parasitice) táplálódnának? Mivel továbbad házi állatainkat a' bögölyöktűl és ezeknek lárváitól szenvedni tudjuk, azért is a' bögölyöknek természeti históriája, mind gyógytudományi, mind baromorvoslási és mezei gazdaságbeli tekintetből (mivel hazánkban a' baroihgázdaság jövedelmeinknek nem utolsó agát teszi) figyelmünkre legérdemesebb ; honnét azt azon mód véltem ügyesen előadni, hogy a' bögölyök természeti históriáját először általánosan előre bocsátván, aztán azokrúl szólják, mellyek magyar-országnak barmaibari gyakrabban jőnek elo. A

J bögölyökrul altulanosak. A' bögölynék Oestrus déák neve görög eVédé'i tű, származik ezen szótól 67/l

fo?. Ezen név a' legrégibb időkben különbféle állatoknak adaték. Aristoteles Hist. anim. libr. 5. Cap. 31. és libf. 8. Cap. "19. ezen néven azon Entoiüostrácits parasiticus! híta , melly t. í. a^ kal-d halnak (?) (Xiphias gladius, 0rf)iueríftfd)) és a' tinnhal "(Scomber thyn* nus, íicr imftfd)) kopojtyiíin tanyázik , és melly Müllér haltetvéhöz (Caligus, $ifcí>íaüé)> Linne egy* szeműjéhöz (Monoculus), és Cuvier ugy nevezeti crustacea branchipodá-jáhóz tartozni látszatik. Horner, Virgil és Plinius az Oestrus nevét hérttelly áz ökröket szutongató legyeknek tulajdoníták taety* lyeket JLinm barom-pöcsikeihek (Tabanus bo vintis)