Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

f>2 I. Értekezésiek, apróbb közlések, kivonatok. ennél is a' hánytató gyökeret mint hánytatót előra bocsátván , csak az után nyújtassák a' mákony, kisded , hanem síirú adagokban, nyákos vagy fejetes nedvbe bonyolítva, mert másként a' vérhasnak hirtelen elnyomasa altal különféle bajok okoztathatnának általa. H n g y á r. Hol a' hugyárnak (diabetes) távol okai p. o. a' bővérűség, torlódások, kór-áttételek (metastases) , hasdugulasok nem találtathatnak, vagy eloszlatások után is folyton tart a' betegség, és a' hugyözönnel mint tiszta hugyözönnel vagy is idegizgékonysággal (Nervenerethism) és mint elválasztásbeli hibával van dolgunk, akkor a' mákony tölti-ki a' még hátra lévő két javallatot, t. i. a' helybeli idegizgékonysá

got lecsendesíti, a' nedveknek a* környék (peripheria) felé való folyását eszközli, és így egyszersmind az előhozott izzadás altal a" nedvek a' belső részekből ellenösztönözőleg elszármaztatnak. A' mákonyt itt, állati tápláliuányok mellett, nagy adagokban tartósan szükség adni. Mérgek es gcrjck (miasmata). * A' makonynak méreg- és gerj-ellenes hatása, legjelesebb hatásai közé tartozik. A' makonynak ezen erejét már az őszkor is ösmerte; Mithridaíes pontusi király a' theriakhoz hasonló, mákony- és fűszerekből álló gyógyszert készített, mellyel magát a' mérgek hatása ellen védte. Marc Aurel császár a' theriákot hasonló czélból használta. — Hogy a' mákony a' fogékonyságot a' mérgek és gerjek iránt megtompítja, azt tagadni már csak azért sem lehet, hogy a' rásztkóros (hypochon-