Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

f>2 I. Értekezésiek, apróbb közlések, kivonatok. hashajtót kivan is, ez (ha az ínég olly erős is mint p. o. a' krótonolaj) mákony néikiil hasztalan adatik. — Ezeket véljük a' hólyaglobníl vagy is a" gyuladásos húgy fölakad ásrul (ischuria inflammatoria) is; ha sem a' vérbocsátások, sem a* katheter tisztét nem végzi, a* mákony szokta a' vizelletet megindítani. Különös figyelmet érdemelnek még a' nyakgv u lad ások, leginkább pedig a* hártyás gőglob, vagy is torokgyék (eroup). Itten is marad ollvkor hátra a

1 lobellenes gyógymód (meth. antiphlogistic») után ideggyuladás, vagy is a' nyak'organumninak elnehezült nyelés és lehelés által jelenkező görcsös állapotja , midőn többé a' vérbocsátásoktiíl várni semmit sem lehet, holott a* hólyagtapasszal, görcsüző lágyító kásaborogatásokkal adott mákony még segít; nem kell tehát a' gyuladás és a' szoros értelembeli lobellenes gyógymódnál megállani, mert az adott mákony és pézsma a' hátra maradott fullasztó tüneményeket elszéleszti, és valóban életet ment. Innét magyarázhatni azt, hogy az orvosok a' gyógyszer

1 műveletére tekintvén, ezen betegséget majd lobos, majd görcsös természetűnek tartják. Az agylobnál is segedelmet nyújt a

1 mákony, ha a' megtett vérbocsátások, alkalmazott hideg és lobellenes hashajtók után, a' kábulás, a

1 félrebeszéd nem tágulnak, és az érverés több vérbocsátást nem enged; illyenkor a

1 gyuladás az agynak ideges állapotjába ment által, vagy már savós érömlény (serosum extravasatum) is tamadt, melly állapotban a' mákony, az utolsó esetben édes higannyal adva, még mindig segíthet a" bajon. Valóban igen megörvendeztető az, hogy az újabb időkben a

1 mákony a' részegesek félrebeszéde (de-