Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

f>2 I. Értekezésiek, apróbb közlések, kivonatok. a/.on erővel, hogy egy felől a' meggyuladt. rés/.' i.regbedett érzékenységét elszéleszti, más felől az. egész edényrendszert inagasb tehetségre emelvén, a/, akadozó vér fölszivását eszközli, 's egyszersmind mind a' köz, mind a' helybeli birálmányokat elősegíti. Ekként van a' dolog a' mellhártya- és tüdők' gyuladásainál, midőn a' meglett vérürítések után a' nyilamlások egészen nem akarnak elmúlni, vagy elmúlván ismét meg-meglérnek, még pedig ollykor nagyobb erővel; midőn a'hólyaghúzó sem tett semmit, a' mellett az érverés kicsiny és lágy lévén , többé a' véreresztésről szó sem lehet, akkor t- i. az 5 — 6-dik nap körül — van igaz ideje a' mákony alkalmaztatásának; illyenkor egy szemei* mákony (Dower pora képében) estve adva egy éjjel a* gyuladásnak minden maradékait szétűzi. A' gyuladás nyirkos részének eloszlatására pedig higannyal tétessék öszve, p. o. H. Calomelis gratia »ex. Opii gr. duo. Sacchari albi dr. dnut. in. f. pulvis, dde in G partes aequales. Sign. Minden 2 Vagy harmadik órában vetessék egy por. Gyakorta az egész orvoslás bevégzésére ezen szernek, langyos mellfőzetek itala mellett, 24. 4S. óráig használtatásán kivírl egyéb semmi sem kell, mert az alatt a' fájdalom elenyészik, a' lehelés fölszabadul, a' mellbeli takonykiürítés mint helybeli birálmány megindul, a' lázas érverés lecsillapodik. — Sőt a' lobcsúzos mellbártya- és tüdőbetegségeknél is (pleuresia inflammatorio-rheumatica) elég egy a'karon tett erős érmetszés, és arra adott Dower' pora.