Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

• , 4G I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. tetni; melly nyilvánosan kő/vetetlenül hat a' vér vegyületére (életére). Hasonlolag a' melegség, melly közvetetlenül okozza a' vérnek duzzadását, az idegrendszernek előre nem járt közbejárása nélkül emeli a' véréletet. — A' mákony is hasonlolag munkálkodik, mind az idegekre mind a' vérre ugyan azon időpontban, és az utolsóban élettehetségének pillantatig tartó öregbede'sét hozza-eló, melly annak mindenkor olly elevenen érzékeinkbe ható terjeszkedése 's duzzadása, a' szívnek öregbedett tehetsége és a' közvetetlenül a' vértől függő termények (p. o. genyedés) emelkedett élete, végre az általában neki vágtató életfolyamat, és annak ez által olly sebesen történhető fölolvadása és rothadása állal olly elevenen és világosan ötlik szemcinkbe. — Az életerőnek fogatát azonban nekünk jobban ki kell terjesztenünk, mint közönségesen szoktak. — Nem tapasztaljuk - e a' növényekben, mint szinte élő organicus testekben az életerőnek világos nyomait, sőt minden ideg nélkül az izgékonyságnak bizonyos fokát? Nem vesszük - e észre, bogy némelly dolgok azoknak életét emelvén, mások azt inkább lenyomván, sőt megvesztegetvén, azokra minden idegek nélkül munkálkodnak, mint azt a' legújabb, többször ismételt tapasztalás eléggé bizonyítja? Es tagadhatjuke azt, hogy a' magasabb állati élet is hasonlóan olly növényéleten alapszik? Hogy végre mindent egy szóval bevégezzek; a' mákony azon szerek közé tartozik, mellyeknek inüveletinódja nem ugy mint másoké, az ösztönre, ösztönözésre, indításra kórlátoltatik, hanem melly a' természet' mugasb mivelóihez (Agentien), a' he'vhez, a' világossághoz, az elektricitáshoz hasonlítván, közvetetlen annak életerejére, *s ennek