Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)
1831. Tíz- és tizenegyedik füzet
2) A' inákonyról. 31 Mert valamelly reánk ható szemek szoros es közvetetlen művelete organismusunkra bizonnyal mindenkör annak helybeli munkálkodása által legjobban meghatároztatik; es ez a' mákonynál mindenkor az érzékenységnek leverése, csügged é s e. A' bélhuzamra alkalmaztatva a' mákony, ennek munkassága csügged; midőn pedig valamelly külső részre tétetik, annak fájdalma, görcse enged, természetesen föltévén azt, hogy azon résznek hámja megsértve nincsen, mert az ellenkező esetben a' résznek sebes volta minden idegen nemű, leginkább gyantás szernek alkalmaztatását fájdalmassá teszi. 5.) Székdugu 1 á s, és a' torok' szárazsága. — Ez a' mákonynak belső használása után azon okból származik, mivel a' bélcső és annak elválasztó edényei megbénulnak — tehát nem más, mint a' belek' eltompulása, álma. 6.) Oregbedett bőrelválasztás, izzadás, melly egy részről a' bőrrendszer oregbedett üteres tehetségétől, más részről pedig a' bőrgörcs tágulásától, és az edények' nyílásainak engedéséből származik. Innen van a' mákonynak a' nek mákony által okozott dühös bátorsága kétszeres, t. i. igeuleges és nemleges (positiv, et negativ.) terméke annak; egy részről nemleges, t. i. a 1 mákony 1 csüggesztő ereje által szült semmivel sem gondolás, a 1 vészedelemnek sőt önmagának feledése; más részről pedig a 1 vérnek az agy és szív felé történő tolakodása által okozott erő és bátorság igenleges. -— Köztünk is találtatnak emberek, kik a 1 mákonynak bő és tartós használása által hozzá szokván, annak nagy adagait is minden egyéb látszó siker nélkül tűrik, minthogy önmagokról, fájdalmaikról, sót egész beteges allapotjokról megfeledkezvén lelkÖk felderűi 's megelégedés' érzése fogja-el. H.
