Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tizenkettedik füzet

l) A' ragadós hagyma/. 1809. 191 lyek a' gyuladást élesen jeleltek ki, soha sem mu­laszt ám el. Hát az erőcsüggede'si gyuladásoknál (inflam. asthenicae) már csak a' vernek mennyisege is, nem elegendő inger e ? es ha azt a'' természet az. orron, tüdőn, vagy más utakon a' beteg kára nél­kül üríti, miért ne volna jusa és kötelessége a' müvészségnek is ugyan azt utánozni? azért én illy nemes kepeleteknek (Gebilde) lobjait mindenkor a' betegség rosz bajtársainak nézéni, és hol csak a' gyuladásnak legkisebb nyomai t. i. az izgatott se­bes és kemény érverés, setét vörös színű hűgy, szárazság, epesztő szomj, sebes lehelés, száraz köhögés, fölpöíí'edt a' tapintásra többé kevesbbé fáj­dalmas alt.est 's a' t. mutatkoztak is, apró érvágá­sokat tenni soha sem mulasztottam el, mellyek mellett a' beteggel enyhe fűforrázatokat itatván, egyebként merő vizsgálója valék a' betegségnek. Illy várakozó bánás alatt a' legnagyobb ve­szedelmen túl lévén, mit kezem alatti, minden­kor szemmel látott tanúim is bebizonyíthatnak, csak ekkor kezdettem el a' betegség alaptermészetére munkálkodni, melly gyógytervemet megbánni soha sem volt okom. Bertram alorvosnak neje ezen állításomnak tanúságos példánya vala. Ezen izgékony, iíiű , tetteiben heves, erős, és ép állapotában jó színű asszonyt meglepé az ural­kodó hagymáz , betegségének nyolczadik napján al­hasának egész terjedékében csak hirtelen előtermő fájdalomról panaszkodék, mindent kihánya, és igen szomjazott; sebes és kemény érverése mellett vizel­lete lángos, égő volt, midőn ezen tünemények mel­lett érintést nem szenvedő hasát dobként fölpuffad­va lenni látnám, és a' beteget a' legkonokabb szék-

Next

/
Thumbnails
Contents