Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

6) A' kelet indiai cholera. 117 többet 's legállandóbban a' takonyhártyák 's a' velők öszvefíiggő bőr szenvednek. Az iirítményeket sokan emvnek (chylus) tartották. A' betegseg tő oka az életi es természeti functiókat ellátó idegrendszer' erejének leszállításában kerestetik. Az a' hatóság, nielly a' betegséget támasztja, csillapító termeszetűnek ítéltetik, mint több növevényes mérgeknél. A' vérforgás és hévkészűIeV tehetsége eltöröltetik. Epe nem hibázik, csak a' belekbe való átmenetele van meggátolva. Az előkészítő okok közt első helyre tétetik az idegszenvedésekre való hajlandóság , 's így a' mindennemű gyengeség is. Maga a' cholera is hajlandóvá tesz xíj cboleratámadásra. Kórtámasztó okok gyanánt adatnak eló épen azok , mellyeket mi is mint ollyakat tapasztaltunk, de inellyeknek egyedül nem tulajdoníttatik a' betegség eredete. Ámbár némelly környiilmények oda látatnak mutatni, hogy az az atmosphaerai befolyástól függ, még is az világlik-ki, hogy a' beteg í tő behatás a' földből ered a' nelkűl, hogy közönségesen és egyformán elterjedne a' levegőben. Iíajon utazók csak akkor támadtatnak-meg, ha cholerás tartománnyal közösülésbe jőnek. A' levegő electricitásá

1 viszontagságainak, valamint a' hold' befolyásának sem lehet tulajdonítani a' járványt mint a' szoros észrevételek mutatták. A' szerző azon igen kevesekhez tartozik az angolok között, kik a' betegséget ragadósnak tartják. Okai: a' cholera Bengaliából (Zilla-Jessoreból , 100 angol mérföldnyire Calcuttától éjszaknyn10*