Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

1

I

42 H. Literatur a. v ; nyilatkoztatja csalhatatlannak (vesd -össze Orv. Tár, 111. 204 's 271). A' kitört nyavalya' orvoslása' czikkelyében a' szerző, ki a' homoeopaihiai iskolához szít, eJmelIőzvén minden nem-hasonszenves gyógyszereket, a' száraz meleget 's meleg vízitalt kivévén, melJyekhen teljes igazzal sokat bízik, ámbár nem homoeopathiai szerek: értekezik a' hasonszenves choleraellenes szerekről. Első a' hánytató gyökér, mellyet a' torontáli orvosok is sikerrel kapcsoltak Össze mákonynyal (itt jó volna tudni, miliy adagban nyújtották ők a' Dower' porát); második a' székfú; utolsó pedig, *s mintegy sacra anchorája a' hasonszenves orvosnak, a' káfor,. Hahnemann'módja szerint külső 'a belsőképen. A' szerző ezen szerről olly hittel és bizodalommal szól, hogy azt épen csalhatatlannak hihetnék, ha csak egy helyén a' könyvecskének lelhetnék nyomát annak, hogy ó azon csudnkat látta. Végre, hol iigyes és szolgalatra kész emberek' szűke vagyon , mint például a szegényeknél, a' gőzfürdőktől vár legtöbbet. Az utolsó lapokon a' szerző újra szól a' betegség' ragadósságáról, melly őszerinte igen is észre vétetik. Nevezetes a' szerzőnek azon állítása, hogy ,,a' ragadvany néhány napnál tovább a' testben nem lappanghat a' nélkül, hogy ki ne üssön'"; mert mind eddig ezen kérdés meg nein volt fejtve; a' ragadvánnyal (feljebb miasma, élő miasma) ellepett ruhákat pedi^ chlormésszel akarja fustöltetni. Miért nem a' szobákat is ? (ez ellen kikél B. úr a' 18 lapon) ha van a' levegőben repülő miasma , mellyet a' chlorme'sz meg tud ölni ? A' könyvecske tiszta és csínos nyelven van írva. v S—1,