Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

134 II. Literat

ur a. tovább ne használja. Lobos , lázas állapot, a' betegség' inegnehezedése, ideiglen eltiltjuk a' fürdést , lígy a' siilyös és bujasenyves dyskrasiák is. Nem kevesbbé hatalmasak fiirdeink az idült (gyuladás és láz nélkül járó) csiíz, mint a' köszvény ellen, kivált ha egy helyen ülő fájdalmaknál egyszersmind omló formában (douche) is használtatnak. Vannak, kik hévmelegen tűrik és kívánjak földeinket , hogy bajoktól megmenekedjenek. A' süly és bujasenyv itt is tilossá teszik a' fürdést. Különös ereje van földeinknek az izüldsek* összehúzódásai (contracturae) és mei evedtsége ellen, mellyek sebek, csonttörések, ficzainodások , ízdnganatok , genyfészkek, fekélyek' 's tb. következésében maradtak hátra; ha egy úttal a' hibás tagok' kifeszítése , meghajtása gyakran próbáltatik, csuda foganatokat szül. Egyébiránt magától értetik , hogy ott nem lehet sikere földeinknek, hol a' tagok' bajt hatat lansága az ízrészek' beteges összenövésében (anchylosis), elkorcsosodasában, fekélyes elromlásában alapszik. Szélhüdéseknél , ha csak lehetős azoknak gyógyítása, herculesi erőt mutatnak a'mehádiai vizek: de óva használtassanak. Nevezetesen ott igérhetni magának nagy sikert, hol a' szélhűdés elnyomott bőrgőzölgés, visszahúzódott kötegek (exanth.), álorczas köszvény vagy csiíz, és érczes (kivált ólmos és férjanyos) inérgesítés' következéséhen támadott. Ellenben azon szélhüdéseknél, mellyek organicus hajokban , lelki betegségben vagy az úgy nevezett véres gutában gyökereznek, fiirdeink ellenjavallva vannak. A' hószámrekedést vagy kelletinél kevesli havi tisztulást, ha azt meghűlés vagy elnyomott bőrnyavalyák okozták, ha a' részek fonnyadtak, gyen-