Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

102 II. Literatur a. edényeiből származnak, hogy a'lioz eleinte egy szár által ragadnak, későbben pedig, ha bizo­nyos nagyságot elértek, attól elszakadnak és szaba­don idestova úszkálnak. Az íznedvhez olly viszony­ban vágynák körülbelül, mint a' hólyagkövek a' vi­zellethez, és nagyságokban a' szerént gyarapodnak. Néha ezen kis porczok az íznedv által fölolvasz­talnak, a' szívóedényektől fölsziircsöltetnek; ha­nem ekkor L. állítása szerént az ízülésben rende­sen lévő porczok is fülszívattatnak, és hogy a' csupasz csontvégek az elefanttetem sűrűségét és fé­nyét veszik magokra. Az izíilés mozgásai ezen eset­ben fájdalom nélkül eshetnek meg, hancni a' beteg saját zúgást vehet észre nálok. Mindenféle külső erő támaszthat egy vagy több ollyas idegen teste­ket az ízülésben. Míg kicsinyek és lágyak, nem okoznak semmi alkalmatlanságot, ha pedig na­gyabbakká lesznek a' mozgást akadályoztatják és fájdalmat 's daganatot okoznak. Illyés esetekben ezen testek' eltávoztatását operatio által kell eszköz­leni. A' szerző inethodussa abban áll hogy a bor­nyitás a tok ( Capsula) kinyitásával ne legyen párhu­zoinos es azon kivétele után a' begyógyítás ne es­sék hirtelen, mert az általa okozott nyomás kön­nyen lobos tüneteket hozhat elő, ő tehát az ope­rait tagot nyomadékokba tekergeti be, mellyek ká­forléllel vágynák nedvesítve. Néhány káresetek, a' hol az operatio szerencsés volt, hozatnak föl. Ezután L. a' fehér daganatokat (tuineurs blan­ches) veszi elő, véleménye szerént állnak ezek a' rostos és íznedv hártyák, különösen a' csuklók (Ge­lenke mit Ginglymus) lappangó gyuladásában és idült megdagadásaban, nyilvánosak a' csukló daganatja, a' bőr elszínetlenedése, feszülés, hullámzó helyek, szúró fájdalmak, 's gátolt mozgás által. Ha ezen

Next

/
Thumbnails
Contents