Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)
1831. Hetedik füzet
10 I. Értekezések , apróbb közlések, kivonatok. egyeredett ugy, hogy ürege tölcsérformán egész eddig ki nyomoztathatott 's itt vakon végződött a' nélkiíl, hogy a' mirigyes petefészek - masszával valam i közösülést fel lehetett volna találni. Az álméh részint ezen mirigyes massza' folytatása is volt, de legnagyobb részt a' hashártyából , eseplezekből, sejtszövetből, egy saját, szinte lobos képző - folyam által (melly a' beleket is megkapta, mert ezek erősen össze 's az álméhhez hozzá voltak nőve) állott-üssze; szövete nem volt valami kifejlett (leginkább még a' kanafos-porczoshoz hasonlított), vastagsága 4—5 vonal; belső szine rothadt ugy, hogy saját színét meg nent lehetett különböztetni. A* pete' boritékai (vclamenta ovi) majdnem egészen el voltak rothadva; 's az álméh' üregében magzatvíz helyett rothadt év ( ichor ) találtatott. Maga a'magzat olly elromlott, hogy bőrét könnyű volt letörölni: a' kulacsok (fonticuli) átlikndtak 's az agy évvé volt változtatva. 111. Ezen eset a' közlőt a' következendő észrevételekre bírja: 1. A' jelen eset a' bal oldali hasterhesség' gyakrabb előkerültét látszik üjra bemutatni. (Heim, Erfahrungen und Bemerkungen über Schwangerschaften ausserhalb der Gebärmutter. Berlin, 1812. G. lapon. M eck e l's pathologische Anatomie. Leipzig. 181G. 2-ter Bd. 1G2 lapon). 2. A' valódi méhben hullókony hártya (m. decidua) nem találtatott, mellynek mindenkori jelenlétét mindazáltal Hunter (Med. Comm. of Edinburgh, vol. 4. a' 429 lapon) vitatja. Ezen eset a' ritkábbak közé tartozik azon a' méh' képét - \ iselő orgánum miatt, mellyel álméhnek