Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

46 I. Értekezések , apróbb közlések, kivonatok. lyck' egészleni kimetszésének elébe tenni , a' hol a' ragályanyag fris sebbe jutott. Minden más esetben, kivált ha már fenevar van jelen, a' köppölyök' szívó erejére nein lebet olly sokat adni, hogy általa a' betegség' terjedése gátoltathatnék. Most már a' chemicus szerek' seregéhez fordulunk. Ezeknek majd inkább tiszta cliemiai, majd inkább dynamicus erő tulajdoníttatott; hanem nagyobb résxök jobbadán csak a' kiilönleg beteges, az aléltság' állapotjában levő életmú'részek' buzdítása által, szóval a' körszéli lob' támasztása által munkálódik. Ezen szereket , mcllyekkel a' második javallatnak jobbadán elégtétetik, itt a' gyógyszertanítmány' valamelly rendszere szerint adni-elő feleslegesnek és hálátlannak tartjuk, minthogy nehéz volna valami megállható logicus osztásalapot találni. Mindenik évtized, ha nem mindenik év, némclly betegségekre nézve többnyire új szert szül, a'melly mind addig, minden hozzá hasonló hatásúak' quintessentiájának hirdettetik, míg azt helyéből egy másik ki nem tárja. így egy darabig a' szén , egy darabig n' salétrom, a' faeczet 'st. volt a' legfőbb antisepticum; ma már a'chlórinész (Chlorkalk) az. Mindenik jó még ma is, a' hol helye van. Mindenik' és sok mások' alkalmaztatása közben a' fene megállni láttatott, ha eljött az idő, mellyben a' jó természet az örlobvonást állította - elő. De lássunk a' dologhoz. A' inillyen nehéz megmutatni, millyen régi a' lépfene-pokol var (Kauscha' Bibliából és Homerusbúl dolgokat idéz, mellyeknekaz állatok' lépfenéjére kellene mutatni), és az írok azt az egyszerű carbunculussal és pestisdagállyal a' milly soká tartót-