Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

3) A' pokolvarról. 31 % ]uk, hogy az a' baj nem csak fészkére, hanem ok­beli pontjára nézve is helybeli. Ezt elösmerve t az Anthrax és Carbunculus fölcserélésének is (I)r. Schrö­der az első alatt, a' köz szószokás' ellenére, a' car­ba nc. pestilentialis-t, az utolsó alatt a' carb. sporadicus-t érti) el kell magától enyész­ni , mind a' kettő csak fészkére nézve helybeli, alapjára nézve pedig az életműség' mélyebb és egye­temesebb felbetegedésében áll. Azon környülmény is eléggé különböztető , hogy az egyszerű Carbuncu­lusnál'és a' Pestisdaganatnál először mindég a' mé­lyebben fekvő részek támadtatnak - meg, ha mind nem először halnak is el, nem tekintvén ezen ba­jok' egyáltaijában különböző külső formájokat. Minekutána már ezen baj' és az ezt előhozó ok' helybeliségét elÖsmertük, más oldalról e' követ­kező igen fontos kérdések esnek előnkbe: szüksé­ges-e, hogy a' fertőző elv, mint ragály mindég lép­fenebeteg állatoktól eredjen.? Mint gerj (miasma) nem támaszthat - e előleg az embernél az állatok' lépfenepokolvarához hasonló helybeli betegséget'? Az ekkép megbetegedett állatok' húsának, vérének, te­jének evése ezen betegséget nem hozhatja - e elő. Es végre: Embertől emberre érintés által elragadhat - e? A' két első kérdés' megfelelése együvé esik , és a' régibb 's líjabb idők' e' felett tett szcmlélményei­nek méltatása arra megy-ki, hogy a' legtöbb ese­tekben a' fertőzést az állati anyagokhoz hús - , vér-, geny -, vizellet - , gyapjú -, téj -, tajték - , bőr -, szarvhoz 's t. ef. ragadt ragályban lehet bebizonyí­tani: legalább az attól fertőzött szemelyek többnyi­re ollyanok , kik házi állatokkal vagy legalább ál­lati anyagokkal gyakran érintésbe jőnek, mint föld-

Next

/
Thumbnails
Contents