Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

24 I. Értekezések , apróbb közlések, kivonatok. lyekből mindjárt kitetszik; hogy általok egyik kórjel a' többi fölött enieltetik-ki. — Ha ezért néiiielly szerzők az illyes nevezések által ezen betegséget több fajokra osztották, úgy tartom, bogy annál nagyobb jussal egyítettein azokat, minél inkább rá lehet ösmerni leírásaikban még az alapvonások' öszveegyezésére is, 's ellenben néha nehéz csak különbözést is, hanemha a' baj' tartósságában és terjedésében, találni. Még is minekelőtte okát ezen, mintegy alfaj kórformának tovább fejtegetném, szükséges leszen nz életmúség* (organisnuis) visszahatását (reactio)«, ennek módját 's előjövesét elébb közelebbről kijelelni. A'mint már említtetett. A' betegség' kezdetével rendesen semmi általanos baj, annál kevésbbé fájdalom nincs, csak pörzsölés, viszketés , legfölebb szúrás' érzése van jelen ; annyira, hogy a' tudatlan betegek a' kezdődő bajt könnyű oldalról venni gondatlanok, és orvosi segedelmet csak akkor keresnek, ha őket a' láznak társaival való előjövése kényszeríti. A'láz' kitörésének ideje és annak növekedése a' különböző személyekben különbözik, 's hasonlókig függ a' helybeli baj' fészkétől, a' beteg'testalkotásátol (constitutio) és száz más történeti viszonyoktól (Verháltniss). A' beteg néha, hanem csak ritkán, az élődi (primitivus) pörsenés' támadása után már az első ejjel nyugtalan, nappal lankadtságról, a'tagokban húzódásról, a' pörsenés' környékén pörzsölő érzésről panaszkodik; bosszús, kedvetlen; egyszóval egész egy csapat csmeretes kórjelek, mellyek közönségesen a' láz' hírmondóinak tartatnak, lépnek-elő. A' második, harmadik és negyedik napon kivált estve felé ezen bajok kitiinőleg öregkődnek;