Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

19 2. Néhány szó az eczetes mosásokról Dr. Windisch Leopold által. Lindaiii Dr. Herberger' ismeretes jeles értekezése' következésében a' pesti polgári kórházban több próbákat tétettem az eczetes mosásokkal ; mellyekból a' következendő resultátumokat nyertük : 1) A' rüh (scabies), ha a' betegség új volt, a' napjában négyszer tett eczetes mosásoknak , minden niás szer' hozzájárulása nélkül, rövid idő alatt engedett. 2) Ideglázakban (febr. nervosa), mellyek hol szelíd, hol pedig dühös félrebeszéléssel, nyomó főfáj dalom mai, az érzékek' tompaságával, bőr' szárazságával 's szerfeletti gyengeséggel voltak öszvekapcsolva: az eczetes mosások csak hamar és meglepőleg elhárították a'képzelet' játékait, felszabadítván a' fejet, 's az egész bőrt simává 's nedvessé tévén. 3) Az agylobbaii (enkcphalitis) el nem mulasztván a' többi szükséges szereket sem , nem sokára világos időközöket (Inc id a intervalla) hozott - elő. 4) Legnagyobb hasznokat a' vérhasban, hasfolyásban, hashártyalobban (peritonitis) és csüzban láttuk. Melly nagy foganatúak légyenek, nevezetesen a' csúzos hajlandóság' eltürölésére, azt a' következő példa mutassa-ineg. Egy ötven éven tál levő férfiú, ki a' hazának egyik nagyobb vármegyéjében harmincz évig főorvosi hivatalt viselvén minden évazakaszban és idő•2*