Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Nyolcadik füzet

1) A' magyarországi cholerajárva'ny. 147 Az életrendről nem. sokat lehet mondani! Hol a' betegség nagy mértékben van jelen, a' beteg ágy sem vesz magához semmit; gyengébb esetekben meleg nyákos leveseknél kell maradni. Vizet soha seiii szabad inni; legtanácsosabb hogy a' beteg épen semmit se igyék a' herbathén kívül — vagy pedig változatosság' okáért a' hasmenés' gyógyításánál említett italokkal élhet, de azok mindég lágymelegek legyenek. Jónak látom, még egy pár, a' cholera ellen nagyon dicsért gyógyszert említeni. Vérürítéseket sohä sein használtam. Altaljában véve ártalmasoknak tartom. Kivételképen , hol nagy bővérüség vagy kitiinő hajlandóság van jelen a' szélütéshez 's tb. ügy látszik, el nem szabad mulasztani az érmetszést, de ez ritkán sül-el. — Nadályoknak a' halántékra téve, láttam hasznát néhány esetben, Hol nagy vértorlódások vétettek észre az agy felé. De ezeket is el lehet kerülni többnyire, , ha az orvos a' mákonnyal vigyázattal bánik.— A' fojtósavas b átrág magyarországban elvesztette minden hitelét, 's méltán. En magam soha sem tettem vele próbát, de eleitől fogva már — legalább Dr. Leo' adagjait —ártalmasnak tartottam. Ugyan az értetik a' hideg mosásokról is. Az ingerlő és i d e gs z e r e k' haszonvételét magában a' cholerában szűk korlátok közé kell szorítani. Szelid esetekben legalább haszontalanok ; súlyos, igen forró esetekben pedig, eleinte világosan ártalmasok; vége felé pedig, rebus des per atis, nem segítenek.— De mikor a'nyavalya i-d e g11 *