Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Nyolcadik füzet

1) A' magyarországi cholerajárva'ny. 137 évek óta ahhoz szokott, hogy nyárban könnyeden öltözzék, hideg vízben fürödjék, ugorkát, dinnyét, szőllőt 's tb egyék — ki fogja, mondom, őt arra bírni, hogy ezen szokásától eltávozzék? Hijába mondja neki a' ragadvány' barátja, hogy minden elkövetett vétek előmozdítja behatását a' ragálynak, melly különben talán erőtlen maradt volna. Hiszen ő nem követ - el semmi vétket, ő mindég ugyan azt tette, 's mindég kár nélkül. — Egészen másképen van a' dolog, ha a' betegség járványosnak tartatik. Ugyan az a' járványos elrendelése a' levegőnek, melly azt eszközli, hogy fél szemer hánytató borkő a' legveszedelmesebb hasmenést támasztja, hogy maga a' hánytató gyökér nem ritkán szertelenííl lefelé munkálódik: ugyan az eszközli azt is, hogy egy szelet dinnye könnyen hashajtó szer gyanánt hat, hogy magasb mérsékletu víz annál is, mellyben egyébkor fürdeni szoktunk, az altestet meghűti 's tb. — A' mondottakból a' következendő különös védő rendszabások folynak: a) Minden félelem távol legyen tőlünk 's őrizkedjünk minden hevesit indulattól. A' félelem legbizonyosabban az által háríttatik - el, ha a' közönség meggyőzetik a' felől hogy a' szükséges vigyázat mellett könnyű a' betegséget elkerülni. E' tekintetben az orvosok tehetnek legtöbbet; mert ezek mind a' felsőbbségek által, kiktől tanácsok kéretik, közvetve; mind közvetetlenűl hathatnak a' publicumra. De itt üres beszédek nem érnek semmit; a' tetteknek is meg kell azoknak felelni, mert a' bátorság épen úgy ragad - el másokra, mint a' félelem. Hol az orvos viasz-selyembe burkolva lép - be , a' ehloriiveget szüntelen orra alá tartja, vagy épen a'