Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Hatodik füzet

278 Iii. Vegyes tudósítások. rendi hibákat , nem követtek - el, ugy mint: ha gyomrokat szerfelett meg nem terhelték, emészthetetlen, elromlott ételekkel nem éltek's meghűlésnek nem tették - ki magokat; 's ekként magokban a' betegség iránt hajlandóságot nem készítettek. Megvallja ugyan , hogy egyes utczákban, házakban és famíliákban több ember betegszik - meg mint másokban, de ezen tapasztalást , melly a' ragályosság mellett látszik szólani , annak tulajdonítja , hogy a' járvány eddig még megmagyarázhatatlan módon némelly vidékeket mások felett látogat, 's hogy azonegy háznép' tagjai, egyforma életmódjoknál fogva azonegy bántalmaknak teszik-ki magokat 's a' felebb említett hajlandóságot közönségesen szerzik - meg. A' gyógyításra nézve hasonlóképen eltér Dr. Bernstein az eddigi bánásmódról. Az édes higanyt egészen elmellőzi ?s e'rmetszést, valamint helybeli vérürítéseket is csak erős izmos embereknél 's hol a' betegség altestbeli fájdalmaktól kísértetik, használtat; a' menthaforrázatot is czéliránytalannak tartja. Az ő bánásmódja, melly a' legjobb sikertől koronáztatott, meleg víz' és mákonyfestvény' (tinctura opii) vételében áll. O egyszerre 4 — 6 — 8 csepp mákonyfestvényt ad meleg vízben 's a' meleg vizet egész 32 purtioig véteti ugy, hogy az első nagyobb ragadós betegségnek tar (ja ugyan , de sokkal kisebb mértékben mint a' keleti dögkórt , mert általa leginkább nyomorúság által elerötelenített , nedves helyen lakó 's elaggott emberek ragadtatnak - meg , éi sotan, kik cholera 1 e p t e betegekkel köz vetetlen érintésben voltak, íöle mentek maradtak. így Katanou'haii az orvosok, sebészek , betegápolók, örök és sírásók közül egy sem betegedék - meg. (Wiener Ztg.).