Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

28 I. Értekezések , apróbb közlések , kivonatok. here- és töktoldaléklobot (orchitis et epididymitis syphilitica), a' bujasenyves dobokat (bubones venerci), a' díilniirígy' daga natjat (

intumescentia prostatae), a' bujasenyves szivárványlobot és szemtakonyárt (iritis et ophthalmoblenorrhea syphilitica), a' lágy íny' enyészetét (palati mollis amissio) és a' kemény íny' át lyukadását (palati duri perforatio) — a' szerző mondom — mind ezen bajokat a' bujascnyv' helybeli betegségképeinek veszi. Ámbár a' tagárból, melly nem csak a' csónakos arokban (fossa navicularis), hanem az egész hudcső" (urethra) vagy méhhüvely' (vagina) huzamában is tanyázik, ritkán származik közönséges bujasenyv (syphilis universalis), a' bujasenyvet azonban a' hudcső' említett gyuladása nem ritkán szokta követni; és csak ugyan a' hol ezen eset ver helyet, ott a' szerző ezen tüneménynek okát a' magasbra hatalmasított bujasenyves ragály' kifejlődésében keresi ; azon pedig épen nem kételkedik, hogy a' ragály vagy a' bujasenyves takonynak és evnek (ichor) a' nemző részekkel való közvetetlen érintéséből , vagy a' bujasenyves gyuladásu hártyákból kifejlődő gőz által közöltetik azon kívül, hogy ezen utolsó esetben a' beteges takonynak közvetetlen e'rintete szükséges volna; sőt azt állítja, hogy ezen beteges kipárolgások által a' legnehezebb i szemtakonyár ( ophthalmoblenorrhagia), nátha (coryza), sorvadás és vérhas szármozhassék. Ezen tagárnak (

Menorrhagia) lefolyta alatt három időszakot veszen-föl, t. i. a'szárazságnak, a' gyuladásnak és csüggedésnek időszakát (stadium siccitatis, inflamni. et decrementi) az első időszakban, melly csak ritkán vétetik észre, a' szerző azt állítja hogy a' betegség' további kifejlődését a' nemi részek tisztogatása vagy azoknak föleresztett savított sósavval (acidum muriaticum oxygenatum) tett mosása, vagy