Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Hatodik füzet

3) A' cholera orosíoyszágban. 233 tek , de egyébként természetesek ; a' hudhólyag egész egy diónagyságnyira öszvehuzódott, falai vastagok, keményesek, kicsiny iiregökben 2—20. cseppnyi sárgás zavaros hiígy foglaltatik ; a' hasíiregbeli nagy edények épen olly szabásnak mint a' mellüregiek. A' gerinczagynak (medulla spinalis) hártyái külső föliiletökön számos, véreres vér által kitágított , duzzadozó finom edényektől czifrázottak, petyhüdtek, de egyébként természetesek, üregükben 1—2. nehezéknyi sárgás, kévéssé vöröses savó találtatik ; a' gerinczagy maga szinte számos, finom, sötétvörös vértől duzzadó erek által az idegnyalábok' mentében hímezett, állománya petyhüdt, nyúlós, bemetszés által a' komorvörös vérpontoktól pettyegetett. A' végtagok' kék foltjai a' bőr alá kiömlött 's megaludt véreres vérrel tele edényhálóktól függnek. A' halottbontásoknál, niellyeket én a' környülményekhez képest különböző időben , a' halál után 3 — 26 óra múlva tevék-meg, a' belső részek, főkép a' hasbeliek az első 12. óra alatt a' melegtől szinte gőzöltek, és halál után még 16. órával is langyos tapintatúak voltak, ámbár a' halottak ezen egész idő alatt egyedül egy lepel alatt 6 egész 17° R. hidegségü mérsékletben tartattak. A' rothadásnak jeleit a' halál után még 30. órával sem tapasztalhatám ; a' halottat környéklő léget csak egyszer érzem savanyú szagúnak, egyébkor a' szokott halottgőzön kivúl semmi rothadásnemií szag nem iitötte-meg orromat. A' halottbontásnak ezen resultatumaiban egyedül a' belekben talált nedv tett különbséget, mert azon halottaknál, kik életökben hideg viznél egyebet nem vettek, és a' görcsös időszakban haltakmeg , a' gyomor fehér, krétaféle vizes, ügy a' két