Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Hatodik füzet

210 I. Értekezések, apróbb közlések, kiróttátok/ bői kihúzatott, és a' hártyák elszakadásáig (tíz, csavarást tévén rajta 's ennek terjedését másik csipeszszel nem tartóztat ván-föl) sodratott. A'vérzés megállott. Az átér'sodrott vége merő, kiálló kúpot kép. zett 's minden érverésre a' seb' színéből kiszökellett. Az izom-béli ágakon öt csavarás (a' hártyák' elszakadásáig) tétetett. Vérzés nem következett. A' gyógyulás genyedéssel történt. III. Egy 5'- esztendős iszos napszámos száraztó lázban szenvedő, elgyengült férjfinak, csontszúja (caries) végett, lábszára lecsonkoltatott. A' három egymás mellett fekvő literekből Való vérzés a' sodrás által állíttatott - el. Az üterek' sodrott végén a' fölebb említett tünetek vétettek észre. Másodnapra a' művelés után a' seb fenébe ment által. Negyedik nap a' bekötésnél a' seb' csekély vérzése a' tépet' (eharpie) rátevésére megszűnt. Hatodik nap halál következett. A' bonczolásnál a' seb' talaján az üterek' sodrott végeiket látni, vagy tapintani nem lehetett. A' térdaljütérnek sodrott három ágai merőek voltak és a' körülöttök fekvő részekkel, valamint maga a' térdaljütér is másfél hüvelykuyire, öszienőttek. Az ütér' sejtes hártyája 3 hüvelyknyi hosszan vörös sárgádad (subflavus) színt mutatott. A' sejtes hártyának többi része rendes volt. A' csavarások nem voltak többé jelen. Az edény hosszában fölhasíttatván, annak három ágai a' mint a' térdaljütér be végződtek, öszvehegedvc 's ollyak voltak, mint a' szálag (ligamentum). A' másfél hüvelyknyi hosszú vérdugó sárgás-barna volt, az ütér' öblét egészen betöltötte 's annak falaihoz erősen hozzá ragadt. A' vérdugón tál a' belső hártya vastagabb, erősebb és halványpiros volt.