Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Hatodik füzet

208 I. Értekezések, apróbb közlések, kiróttátok/ Lieber a' n. h. Dr. Hertwig' és Prof, ti u r 11' tapasztalataikat irja-le. Ezeknél előre meg kell jegyezni , hogy , ha a' csavarások' száma a' véredény' nagyságának megfelelt, a' sodrás után vérzés nem következett. I. Egy öreg lónak elvágott fejülerén Amussat szerint 20 csavarás tétetett. A' sodrott ütér' vége csomót formált, melly a' szív' mindenik öszvehuzódására a' seb' szinétől kiszökdécselt; a' csavarások nem sodródtak vissza 's vérzés nem következett. Egy óra múlva a' ló agyon üttetett, 's nem bonczoltatott - föl a' sodrott ütér (!). II. Egy ló' átvágott fejüterének mindenik végén 0 csavarás tétetett. A' vérömlés mindjárt megállott; az ütemek a' szívtől jövő végén a' csavarások vissza nem sodródtak, hanem fél óra múlva a' művelés után az iitér' másik végéből a' vér eleredt, melly lekötés által állíttatott-meg. 13-ad napra a' ló megöletett. — Bonczolásánál az iitér' lekötött végében az alvány erősen a' belső hártyához ragadt, de a' véredény szálaggá (ligamentum) nem változott; a' sodrott végében nem csak addig, meddig a' csavarások terjedtek, hanem ezeken túl is azzá vált, a' csavarások' nyoma nyilvános volt. Ezen helytől fogva a' legközelebbi ágig egy az ütér' csőjét egészen betöltő alvány találtatott. III. Az elvágott fejütér' alvége egy harmadik lónál, hasonlólag sodortatott; a' felsőn pedig néhány csavarások tétettek, mellyből vérzés következett, 's miatta az állat négy óra múlva megdöglött. A' bonrzolásnál az iitér' fölvégén a' csavarásoknak semnú nyomok sem volt; az alsón elég nagy alvány, mellynek sodrási ége halavány volt, találtatott. Az iitér