Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

167) Külföldi irások a' choleráról. 1 Cl 7.ük csak cholerának. Ezt bizonyítja Corniik , ki a' nyavalyát Perziában —ezt Ranken, ki azt 1818-ban Jeypórban figyelte. Akkor is , mikor a' cholera' folyamalja nem rohant olly sebesen a' halál felé, következőleg a' mesterségnek maradt ideje és helye hogy hatalmasan munkálkodjék ellene : azt mutatta a' tapasztalás hogy az orvosi segedelem ha nem egészen foganatlan is, de felette bizonytalan sikerű. Ki egyszer keresztül esett a' cholerán , az arra való hajlandóságot elveszti. Jőnek ugyan néha ugyanazon személynél vissza létalapos tüneményei a' betegségnek , de nem gyakran : 's az is , mikor az egészség egészen még helyre nem állván üj ártalom hatott-he a' lábadóra. Azonban az, ki a' cholerán átesett, esztendők múlva visszakerülő járványban újra belé eshetik e vagy sem? annak elhatárzására eddig csak felelte kevés lettdolog gyűjtethetett - össze. .Sem Licbtenstaedt', sem az qngol írók' munkájiban az in iiai cholerárol illy esetre- nem akadtam. A' cholera mindjárt a'járvány' első kitörésekor az első személyeket nagy erőszakkal ragadja-meg ; 's ezen első betegek többnyire mind meghalnak. Továbbá , a' cholera rendszerint egynéhány vagy csak egy beteggel "kezdődik , 's a' betegek' száma lassanként nevekedik. Eleinte a' cholera csak egy bizonyos szakaszára van korlátozva a' helységnek, 's innen harapózik széllel távolabb reszeibe is. Cormik szerint az 1822ki tabrizi járványban ,,a' betegség egy várososztálybol a' másikba ment által , egyben végezvén-el elébb pusztításait, minekelőtte azokat másban kezdené.— (Jldöséseiben nem tesz semmi különbséget az emberek közt: így Indiában , igy Ceylonban és oroszor-