Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

159) Külföldi irások a' choleráról. 1 Cl vulkáni munkálatokkal is öszvefiiggésbe hozatnak (Ann. 158. hasonl. össze Schnuríért: Uber die Cho­lera morbus. Stuttg. 1831. a'49 lapon); egy harma­d ik mocsárjárványban 's mind azon feltételekben, niely­lyek alatt félbehagyó és engedő lázakat gyakran fej­ledezni látunk (Ann. a' 150 lapon 's az austriai in­structio), keresi a' levegőnek azon különös válto­zását melly a' cholerát szüli. l)e ezen vélemények a' tapasztalással nyilvánságosan ellenkeznek. Maga az orenburgi járvány képes ezen s illyen vélemé­nyeket tökéletesen megezáfolni. Orenburg egy mesz­sze terjedő síkságon, agyagos, homokos földön , az Ural' magos partjain fekszik , mellynek tiszta vizét minden lakosok isszák, a'járvány minden időjárás­ban , még télen 30 R. fok hideg mellett is terjedett* Hlyen resultatumokat nyujta a' járvány' folyása már Indiában is. Annesley szerint a' betegség „ hév­ségben és hidegben, esős és száraz időben , nedves és száraz, alacsony, mocsáros és magasan fekvő vi­dékeken, minden évszakban 's minden elgondolha­tó környülállások közt uralkodik." Hetedik észrevétel. Annesley szerint In­diában az asszonyi nembeliek és gyermekek kevesb­bé vannak a' cholerának kitéve , mint a' meglettek. Az orenburgi járványban ezen tapasztalás csak ré­szenként erősíttetett-meg, sőt Pupurew azt vevé észre hogy az asszonyi nem a' férfiaknál is jobban volt alája vette. A' szent - pétervári orv osi tanács hivata­los tudósításokból azt következteti, hogy gyerme­kek soha sem esnek ezen nyavalyába. Asszony, azok közül kik az asztrakáiii kórházban szolgálnak, 1830­ban egy sem inarada ment.

Next

/
Thumbnails
Contents