Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

140 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. húgy. A' hudhólyag mindnyájoknál össze volt zsugorodva vagy 5—10 csepp sárgás zavaros húgyot foglalt magában. A' hasüreg' nagy edényei ugyan azon állapotban voltak mellyben a' mellüregéi; t. i. az öszveesett üterekben kevés — az igen kitágított vérerekben ellenben sok folyó fekete vér volt. A' lófark' idegei, a' nagy együttér/ideg (sympathicus magnus) 's a' bolygideg (n. vagus) vereses edényekkel voltak körülfonva. Szembe tűnő különbséget csak a' belek* *s az epe' miiétében találtam , melly a' betegség' hosszaságától függött. Azon háromnál, kik csak néhány óráig voltak betegek, a' belek kevesbbé voltak veresek mint azoknál, kiknél a' kór egy pár napig tartott; azon személynél, melly nem hányt, a' gyomornyitot halványabbnak találtuk; továbbá a* vékony belek'felső felében kásaforma tartalom volt, az alsóban vizes , mintha benne kréta lett volna feleresztve. Olly esetekben, hol a' betegség több ideig tartott (ezen betegek a' kórházban orvosoltattak 's vagy a' betegség' csúcsán vagy a' lábadás' időszakában történt visszaesés által haltak-meg), az epe a' nyombélben '« a' többi belekben találtatott. Két esetben könnyed zöld, félig vizes epét vettem észre; az egyik betegnél a' kémvesszővel nem lehetett az epemeneteken keresztül hatni, 's még is igen sok hasonló epét találtunk a' belekben. Igen sokszor gilisztaorsónyák (ascarides lumbricoides) is kerültek elő. A' gyógyításra nézve csak ezt közölhetem: Több orvosokat láttam , a' kormány' rendeléséhez képest, a' betegség' különféle időszakaiban eret vágatni; a' vér folyt vagy nem folyt; sok beteg könnyebbülést érzett reája, a' melyben levő nehéz-