Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

110 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. a ér szivárog; — a' vastag belek a' római S-et kivévén kevesbbé vörösek. — A' cseplez és fodorháj (omentum et mesentcrium) véreres vérrel vannak eltelve. A' vesék természetesek, a' hudhólyag zsugorodott, és alig foglalnak magokban néhány csepp vizelletet. Az literek általában véve öszveesettek, 's vértelenek, a' hajerek a' fekete kocsonyás vértől szinte duzzadtak. — A' nyak' idegei fonataikkal egyiitt, valamint a' gerinczagy és napdácz (ganglion solare) szürkék, és finom érfonatokkal vannak kihímezve. Az itten lefestett betegség, melly ezen országban általában cholera morbus - nak neveztetik , és az indiaival ugyanannak, csak erősségére nézve módosítottnak tartatik, itt Kiewben 1830-ban December 25-én ütött-ki. Kiew a' hasonló nevű kormánykörnek fővárosa 40,000 lakost számit, és négy részre osztatik, mellyek egymástól távul esvén falakkal nincsenek körülvéve , kiterjedésük öszveségesen valami 40 verstet teszen. Egy ezen városrészek közül egy szűk, három oldalrol hegyekkel környelt térségen keletre a' Dnieper folyónak jobb partján fekszik ; a' három más részek elegendő magas hegyeken helyzetvén tiszta légnek 's egésségesek. A' cholera a' városnak legterjedtebb részében ütött-ki, és csakugyan itt is maradt csak a' városnak bizonyos részén , a' nélkül hogy tovább terjedett volna. A' lakosok közül, kik közt sok uraságok, kereskedők, polgári és katona tisztek találkoznak, sok nyomorú, utolsó szegénységre jutott emberek és csakugyan nem kevesebb zsidók is vannak , a' legtö bb cholerabetegek ezen két utolsó rendbeli emberek közül voltak; legelőször két, csakugyan különböző