Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)
1831. Első füzet
87 III . Vegyes tudósítások. "" h) A' vízbefúlás, a' lebelésnek némelly mechanicus behatás álfal való megakadályoztatása; a'milylyenek a' megfojtás (strangulatio), a' gőgbe, gőgsipba béhulit, ezen részeket igen izgató, bedugó, vagy öszvenyomó idegen testek, a' tüdőket elárasztó 's szorító genny, vér, savó, takony, a' belehelésre alkalmatlan légben több ideig tartó maradás, melly talán igen megvékonyítolt, rothadt és ártalmas parányokkal (atomus) teljes, a' miliyen léget (aér) a' pinczékben, rejtekekben (cryptae), temetőkben, kutakban, bányákban, kórházakban, árnyékszékekben, műhelyekben, keskeny szobákban lehet találni. III. Kétséges fog még akkor is a' halál lenni, midőn a' jelenlévő vélt halottban a' valódi halálnak jelei nincsenek-meg ; a' millyenek : a* testnek jeges hidegsége , a" részek* megdermedése , meredtsége, az üveg szemek, a* homályos szarv-hártya és kitágult szemfény, az egész testnek? sáppadtsága, az éleíteljnek (turgor vitális) jelen nem léte, a' leestiggő állkapocs , a' seggnyilás' és hágybólyag' zárizmainak (musculus sphincter) megoldása, a' dög szag. IV. Végre még inkább kétes a' halál, midőn az igen hirtelen történt-meg: midőn az, sem az előljáró nyavalyával, ennek lefolyásával, tüneményeivel, időszakaszával ; sein pedig ennek gerjeszti) okaival nem egyez-ineg; főkép ha ezeken kivűl némelly elrejfekezett élet-jelei is jelen volnának ; p. o. a' test' pirossága, melegsége, úgy ha az ábrázat nem volna egészen öszveesve , ha az arczvonatok csak alig volnának elváltozva; ha a' bőrnek némi puhasága , a' részek' hajlékonyságával jelen volna , némelly izmoknak feszülése, vagy épen felszökése (subsnltus), ha a' szemeknek valainelly fényessége, a' szemfénynek bizonyos mozgékonysága vétetnék észre, ha a' száj üregbűi ollykor ollykor bizonyos langyos pára taszíttatnék-ki, ha a' szív, és állkapocs reszketve mozogna, ha a' ta-.
