Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

72 II, Literatur«. A' helybeli szerek közé számláljuk a' különféle szemvizeket. A' helybeli véreresztések után a

1 nyákos (mucilaginnsus) szerekkel vegyített gyöngénösszehúzók nagy haszonnal alkalmaztatnak a' beteg szemre ; illyen a' rágó sósavas higag (M. subl. corros.) enyhítő festvénnyel (Tra anodyna) és birsalmamagnyákkal (Muo. sem. cydon.) vegyítve. Később, hogy az edények' elpetyhedése he ne köszöntsön , azon szemvíz nyák nélkül is használtatik. A' gyúladás' nagyobb erejének megtörése után 9 a' szernedények' munkálódásait gyöngén éleszgeti, a' vértolulásokat eloszlatja egy könnyeden összehúzó szemvíz, melly lepárolt rózsa- vagy bodzavíz, enyhítő festvény és óloineczetből áll. A' hol a' szarvhártyának felülete ki van eve vagy fekélyedve, a' szemkő' (I. divinus s. ophthalm.) olvasztéka óhajtott segedelmet nyújt. Midőn a' betegség sokáig tart 's a' szarvhártya nagyon elsetéledik, vagy lapjai közé vér ömlik 's a' felszívatásnak makacson ellenáll: semmi sem mozdítja annyira elő a' gyógyulást 's a'szarvhártya' átlátszóságának visszaszerzését, mint az enyhítő fest vénynek napjában egyszer a' szembe való becsepegtetése. Tanácsos mindazáltal nagyobb visszahatás (reactio) elkerülésére, eleinte az enyhítő fcstvényt ugyan annyi egyszerű lepárolt vízzel megritkítani. Ilogyha ezen betegség' folytában nagy e's makacs fájdalmak a' betegnek állapotját megnehezítenék : azoknak elmellőzése végett, igen hasznos csupa vagy édes higannyal kevert mákonyt (opium) nyállal bekenni a' szemgödör-feletti és halánték tájakba. De ezen kórjeles gyógymód által csak a' félbehagyó fájdalmak orvosoltatnak. Meggyógyulván végre a'görvélyes szarvhártyalob, a" visszamaradni szokott foltok ellen megmásító szerekhez (rem. alterantia) kell folyamodni. A lábadó z á s ezen betegségből mindenkor lassú,