Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

2). A' k

cletindiai cholera. 51 mint a' mésszel kevert víz (mésztej). — Ezen okból egy valaki az alig. Zeitungban azt mondá, hogy ezen betegséget nem kellene cholera, epeáradásnak, epés vérhasnak (Gallenruhr) nevezni, hanem inkább acholianak, epehijánynak (németül Agallénak ; az A-raala

j Amalie keresztnév' analógiájára). Good azt mondja, hogy ezen nyavalyában sem epe, sem takony, sem nyálka, sem hugy nem üríttetik-ki. Tytlerazt, hogy még a' vizellethólyagba vezetett szivárcső (Catheter) állal sem lehetett abból hugyot iiritni. — A' végtagokat, ajkakat, szájiirt, nyelvet, és az egész bőrrendszert hideg foglalja-el, az ábrázat megkékül, öszveesik, rája halálos szorongatás telepedik, a' szemek gödreikbe visszahúzódnak, a' kötbártya (Conjunctiva) megvörösödik, a' szemhéjak részszerint vagy egészen behunyódnak, a'szemeket ésszájt kékes gyűrű környeli. Ezekhez kimondhatatlan szomj járul, mellyet a'beteg tiszta hideg vízzel oltani vágyik, a' gyomorban égetésnek érzelme, a' hasnak forrósága és fájdalma, nyugtalanság , és szorongatások tapasztaltatnak. A' lélekzés elnehezedik , az érverés lassú, alig tapintható , a' bocsátott vér kormos fekete, azonnal megalszik, a' nélkül hogy savó válnék-el tőle, vagy hogy lobpille (crusta inflammatoria) húzódnék reá; a' halántékütérből (artelia temporalis) eresztett vér épen olly sötét, mint a' vérerekből bocsátott. — Két, három óra múlva (Tytler) görcsök mutatkoznak, még pedig eleintén a' végtagokban , aztán a' mellen, 's ezek a' légvételt gátolják ; a' görcsök egymás közt váltogatódznak, és különböző részeken támadnak, mellyek közt a' has' izmai kemény csomókká emelkednek (Tytler). A' nyugtalanság, a' hánykolódás, e's az elnehezedett lélekzés, a' szakadatlanul tartó szapora kiürítésekkel közegyenesen (parallele) öregbednek; a' betegek csuklanak, zokognak, ordítanak, hortyognak, a' bőr ránczba szedődik, a' hideg és erőtlenség nőnek, 4 *