Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

2), A' kel

etindiai cholera. 37 1669dikit és az ennél nehezebb 1676dikit volt alkalma szenimel tartani. Az újabb írók' leírásai nem mások mint a' Sydenhaménak hangutánozásai; gyógymódjuk is csak nem egészen Sydenhaménak vak követése, oliv annyira, hogy több angol orvosok a' mostani keletindiai cholerát a' Sydenhamtól íigyelmelttel ugyanannak tartják, a' mi éjien képtelen. — A

1 keletindiai cholerát legelőször, hihető, Bont Péter hollandiai orvos írta-le lG31ben (de Medicina Indorum), utána Dellon franczia orvos, ki 1667 egész 1677dikig lakott keletindiában, 's kinek észrevételeit Sauvages használta; 1768. Waenmann Károly llenrik a' svéd, Sonnerat a' franczia utazó, ki 1774től egész 1781ig volt a' keleten, és 1782ben Polly dán sebész Trankebarban ; továbbad az Európaiakat a

1 meleg tartományokban érő betegségek' legelső megíróji, két angol u. ni. Lind Jakab kinek jeles munkája először 17G0ban és J\lark John, kinek könyve mint az előbbeninek derék folytatása 1773ban jelentek-meg. De midőn az eddig csak keleten honazó betegség I817ben a' legtömérdekebb pusztításokat kezdené, az íróknak szinte egész serege lépett-föl, melly a' betegség' gyarapodásával maga is öregbedik. — Ezen keletindiai cholerát legelőbb 1770ben tapasztalak Arcoton , 1771ben Madrászban , 1775ben a'Móricz' szigetén (Isle deFrance), 1781ben Gandschamban, 1782beu Travancore , Pondichery , és Gondalorban ; 17S7ben a' Madraszi egészségi hivatal értekezései közt tétetik felőle emlékezet, hol is Curtis vevé észre (of the diseases of India. Edinburgh 1807.) és egyszersmind Johnson is látta Czejlón' keleti tengerpartjain. Schnurrer a' cholerát már 1814ben írta-le (geographiai nosologiájában), Yogel Sám. Gottl. pedig az első német Systematicus volt, ki azt 1816ban (Schnurrer és Eolly után a' Tode Bibliothekjében) mint. saját és valódi alfajt (practicus kézikönyvében) fölhozá. Mivel azonban az níólso európai nagy háború alatt,