Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

260 II. Literatiíra

. III. Az érzelemtehetség vagy kedvély (Gem ü t h). Ezt. némelly lélekvizsgálok mint saját s kitűnő, mások mint ál lélektehelséget tekintették. Az ember' és az állatok' lélekfajának 6 s z v e h a s o n 1 í t á s a. Az állatok' szellemének érzéstehetsége, figyelmezése , képzelődő ereje , emlékezése, 's módosító tehetsége van, de ezek mind alabbvalók az emberénél. Az állatok' akaratja nem egyéb szabadság nélkül való belső öszlönnél. Az ember lélekfajára nézve különbözik az állattól, 1. tökélyedhetesre, 2. tudományra, 3. bölrseségre, 4. vallásra, 5. szabadságra való alkalmas volta által. Következik ezek után nz embereknek életkorok, nemök , nemzetök, és törzsökjök szerint való megkülönböztetése. Harmadik rész. Altalányos embertudomány. Az első szakaszban megmutatja a'szerző, hogy az élet' tüneményei bizonyos rendet követnek , mire nem csak a' nagyvilág', hanem a' földműszerségben (Welt-, Erdorganismus) is, az ember'életében 's mindenik egyes műszerségben ráösmerhetni. A» második szakaszban értekezik a' műszeres lények'rokonszenvéről (syinpathia); különösen a' napnak, holdnak az emberre 's ezeknek egymásra való kölcsönös befolyásáról. A' harmadik szakaszban a' lélek- és testélet öszvchangzásáról (harmónia) szól. Ha mind a' testet a' lélek' tüneményének nézzük is, az magát ínég is majd anyagkép (materialiter), majd erőkép (dynamice) kiilüli, és annak állapotja majd a' lélekállapottól, majd viszont ez amattól függ. Ezen viszonyos irány szorgosabb kimagyarázása végett a' szerző előadja: 1. A' testnek a' lélekállapott>1, 2. a' léleknek a' testállapottól való függését, 3. a' véralkatot (temperamentum) , 4. az arczjeltudományt (p'iysiognomonica), 5. a' mimet (mimica); itt szól 1, A' lélekmímrőlj (pneumatomimica), hová a) a' hangász-