Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

4) Vegyes közlések kivonatokban. 251 •é kinek jobbik oldala tökéletesen széllüidött (paralyticus) volt. Lelki ereje nem kisebbedett, kivévén az erőszakos görcsös fájdalmak alatt, mellyek , lígy látszott, a' haránt hurkabélben fészkeltek. Az orvos' tudakolásai után kitetszett, hogy egy idő óta a'legkisebb életrendi hibák után is, hirtelen, görcsös, mindég részintes szélhíidéssel öszvekötött , kődcsömörtől ragadtatottmeg; melly okból támadhatott a' jelenvaló is. A' fájdalmak ez ízben erőszakosabban és gyakrabban visszatértek , elannyira, hogy a' betegnek értelme is szenvedne 's vonaglások állnának-be. A' fej felé való nagy torlódásuk miatt jobbik karján bő érmetszés rendeltetett, belsőkép pedig egy mákony és kűbalzamból (naphtha) álló vegyíték: mellyekre a' görcs engedett és nyugalom következett. További vizsgálódás után tudására esett M. lírnak , hogy a' beteg már néhány napok óta panaszolkodott, 's lefekvéskor szokatlanul sok pohánkalepényt evett. Azért is legott ötven szemer jalapot kapott, fél szemer hánytató borkővel. Most a' beteg tébolyodtságba esett. Izenként igen bö beszédű leve, de különösen nevezetes volt azon hiedelme, hogy testének ép oldala 's a' másik, az érzéketlen, két egymástól különböző, magánálló és elválasztott erőktől élesztett személy, mellyek egymás között örök czivódásban 's örök küszködésben élnek. Az ebbéli beszédei igen érdeklők voltak. így p. o. azt képzelte magának, hogy testének egyik fele lír, másika ennek szolgája; ezen képzeletében parancsolgatott 's mindenféle rendeléseket tett tökéletes egy uralkodói hangon; vagy kemény kifejezésekkel gáncsolta a' másik oldalt, egyszersmind pedig keserűen elpanaszolta tehetetlenségét, melly miatt parancsolatainak testi büntetés által nem adhat nyomósságot. A' legközelebb perczben ismét azt képzelte, hogy munkánál van, mellyben egy renyhe és ismeretes semmire kellőtől nagyon hátráltatik: itt áinulása (Tauschung)