Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

27 I. Értekezések , apróbb közlések , kironatnk. (chaerophyllum), pimpó (quinquefolium), lítifíí 's tb. Ide tartoznak továbbá a' káfor, myrrha, áloé, storáx, perui balzsam (Thompson) kenőcs vagy ecsetelésképen; gajákfa (I. guaiaci), kovácsvasvízben megfőzve. A' most nevezett szerekből behintő port is készíthetni. Javasoltatnak továbbá a' Thedén' sebvize, ólom eczet, ólmag , timsó, fejér és kék gálicz *) szalamiasó , salétrom r konyhasó, póris (borax), mészanyzöldlet, (chloretum calcis), zöldlősavas hamag (chloras kali)

's szikag ; a' rezes eczetméz (oxymel aeruginis) v. égiptomi kenőcs; az érez-és növénysavak: sósav, savított sósav (zöldlő , chlorina), fojtósav (+ nitric.), viliésav (f pliosph), (IVendt F.) , kénsav (t sulph. ), kozmás faeczet (

Moore, JClcicitsch), boreczet; a' rózsaméz ; továbbá a' faszén {Busch), az izrótüzes vas {Báron) , sósavas dárdaos (inurias stibii), pokolkő , égetőkő , a' fekély' kimetszése ; a' romlani kezdő fo-* gak' minél elébbi kihúzása. Ezen helybeli szerek' alkalmaztatása , hogy a' legnagyobb szorgalommal, pontossággal és gyakorisággal történjék, minden írók sürgetik. Eleinte, midőn a' fekély csak csirájában van, az illatos párolásoknak néha a' véreresztésnek jó foganatja tapasztaltatik; midőn egészen kitört, akkor a' környűlményekhez képest a' most nevezett szereket vegyítve vagy egyszerűen , magányosan vagy többféle formában egyszersmind szokás használni ; ágy mint ecsetelésképen a' káfort, erre tépettel a' storax kenőcsöt vagy mást, ennek tetejébe illatos borongatást 's tb. Különben a' fekéllyel való bánásnak a' sebészség' törvényei és a' ^ *) Rp. Sulp luit is Cupri drachm, duas. Pulv. Cinchonae nnc. semis. Aquae uuc. quatuor. m. d. s. kétszer napjában vele a' fekélyt szorgalmasan kenni. Co at es, ezen rendet menyétől még akkor is sokat várt , midőn minden i»us szerek íogunatlunok voltuk.