Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

3). A' zászpa- kikeres orvosi tekintetben. 213 Juliusban szedessenek, mikor már barna színűek. Vi­rágjai, mellyek eddigelé az orvosoktói használtatnak, Szeptemberben , t. i. hervadások előtt szedetnek-be. Altaljában orvosi czélra legalkalmalosabb ezen plántának részeit fris állapotjokban venni, mert így a' készilmény is egyformább erejű lészen, a' mi a' szárítás után nem történhetik-meg. Chémiai története. 1819-ben a' zászpa - ki­keres két chémiai vizsgálat' tárgyává lón majd csak nem egy időben franczia- és német-országban. Meiss­ner Hallában találta-fel ezen növevény' tulajdon ég­x énykéjét (alcaloide). Schweigers Journ ál XXV. Pelletier és Caventou franczia chemicusok munkájokat a'physikai é s c h é m i a i a n n á 1 o k' XIV. kötetében közlötték ; a' kikeres, hagymában a' gyantás olajos és festő részeken kívül egy a' gubasavval felesleg öszve kötött égvénykét találtak, mellyet verat rínának nevez­tek. L. Hernáth József gyógyszeres ért. e k e­z é s é t a' zászpad ékről. Alig kelt híre a' zászpadéknak, már is próbára téte­tett orvosi tulajdonságára nézve. Azonban noha az leg­hathatósabb része a' kikeresnek, még sem felelt-meg gyógyító ereje minden várakozásnak; minthogy hi­bázik benne egy a' zsírsavhoz (acide cévadique) ha­sonló szállékony sav, és a' kikeres' csipőségével ke­vert keserűség. Készítése is igen drága, vele-élése nehéz, könnyen veszedelmessé is válik; azért a' ki­keres mint egy olly közönséges honi növevény, olly kevés készületet kívánó, orvosi erejére ismert gyógy­szer méltóbb a' használásra. Munkálása az állati alkotmányra. A' kikeres' hagymáji fris állapotban undorító szagnak; leh amozva 's a' bőrre "téve pirosságot, csipést és izgatást okoznak. Porrá tört részecskéji felszíva , tiisszentést, érőszakos köhögést, görcsöket is támaszthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents