Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

172 II. Literat úra. dicatio) nézve. Orvosi működése az eddigi tapasztalások szerint ez. A' zőldlő gyengébben munkálkodik sokkal mint az érczes savak, mert sem nem olly öszszchűzó mint a' kénsav, sem nem olly hatalmas élesztő mint a' sósav. A' véredények' cselekvőségét alább szállítja, 's így mérsékli a' vérforgást 's mintegy lobellenesen (antiphlogistice) működik. Mindazonáltal az alsóbb rendbeli növevényes élet' organumaira nézve, a' millyenek a' nyirkedények (v. lymph.), a' beszívó, kilehelő, elválasztó edények, a' mirigyek, savós és nyákos (mucosus) hártyák, de a' verőczér is (vena portarurn). Helyesen hasonlítja tehát össze Kopp a' zőldlő' hatását az édes higanyéval, de mellynek káros erejétől ment } mert a' zőldlő nem feloldó, hanem a' savakhoz hasonlólag inkább összehúzó, 's az állati anyag' romladozásának gátot vet. Az el- és kiválasztásokat kevesbbé mozdítja-elő , hanem inkább megváltoztatja, megjavítja, 's a' már nyilvános bontakozás ellen munkálódik. A' gyermekeknek igen alkalmatos szer, mert ezeknél a' nyirkedények és mirigyek legtöbb jelentésűek. Sőt csecsemőknek is adathatik. A' zőldlő következő kórformák ellen találtatott hasznosnak : 1) A' 1 á z a k ellen } p. o. a' kisdedek' ingerláza (f. iritativa inf.) ellen, hol az agy felé való vértorlódások miatt rángások (convulsio) és kábultság fenyegetőznek. Ugyan ezen betegségben helybelileg is az ínyre , ajkakra, torokra alkalmazva nagy hasznot hajt. Ezen részek t. i. a' fogadzás alatt jobbára dagadtak, fájók, lehŐFÖdzettek; melly kórjelek a' zőldlő' alkalmazása alatt kisebbednek. Ide tartozik a' torok és mandolalob. Hasznosnak találtatott a' náthás 's a' kisdedek' orbánczos szenvedései ellen is, kivált ha nagyobb láz van jelen. — De fő becse a' hagymázos és ragályos, de a' k üt eg es lá-