Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

2) Számadás azon betegségekről , mellyek 's tb. 135 de nein azonegy eredetűek voltak, banem részint a' nyárból vissza maradt epétől, részint a' nyálkától, részint a' vértől származtak. Ezen kórgerjesztő okok' különféle mértéke és szövevénye különböző orvoslást is kívánt. Az olvasztó gyógymódot tovább kellett használni, mint a' múlt hónapokban , több ízben volt szükséges a' vérbocsátás is , a' hánytató később vagy épen néni lett szükségessé. Néha sem érnietszés, sem hánytatóra nem szorultunk, mindent megtettek a' hatalmasabb olvasztók. Legtöbb bajt okoztak a' vagy igen sokáig tartott, vagy a' kínahéjjal korán és meggondolatlanul orvosSott félbehagyó lázaktól visszamaradt nyavalyák, ú. m. a' belek

1 dugulásai 's különféle nehéz vízkórságok. Nem tekintvén magát a' lázat, elébb a' hasmirígyek' dugulásait 's az egyebütt találkozó pangásokat (stases) elszéleszteni iparkodtunk, azután támadván-meg a' netalán még tartó lázat, a' még pangó vizeket. Melly hasznunkra volt légyen ezen esetekben a' hudfű (Fyrola umbellata, ernyős körüké), mutassa-meg a" következő két eset: *) Első eset. Szeptember

1 22kén egy 50 évű aszszony hozatott kórházunkba, kit minekutána több hónapokig gyötrött a* harmadnapi váltó láz , mellvízkórságba esett. Egész teste kezdett már dagadozni. nehezen lélekzett annyira, hogy sem fekünni, sem járni nem tudott, 's az éjeket a' földön ülve töltené. Eleinte a' hudfű' főzetét gyűszüfű - forrázattal vette, az érverés' szaporasága' megszűntével pedig tiszta hudfűfőzetet, mellyre a' beteg'javulása olly serény előmer *) Egyikében a* jövó fűzeteknek különös e'rtekeze'st fogunk adni a' hudfűről, mellynek jeles hudhajtó erejét leginkább némelly hazai orvosok' tapasztalásai nmtatják-ineg. A' lied.