Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

2) Számadás azon betegségekről , mellyek 's tb. 133 ve folytak, az olvasztó gyógymódon kiadtunk, 's mi­vel a' félig - időrendszeres nehézbűlések a' váltó láz* bélyegét tagadhatatlanul bébizonyították , a' kínahéj­hoz folyamodtunk. Betegek' száma - 4G8. Felgyógyult ----- 254. Meghalt ------ 38. kik közül haldokolva érkezett - 9­Elvénhedett ----- 4. Szeptember. Súlymérő' álla pot ja. Legmagasabb - 27" 7"' 69 (28án) Közép - - 27 3 638. Legalsóbb - - 26 11 ' 39 (13án) II é vmérő' állapot j a. Legmagasabb - -4-17° 7 (3án) Közép - - + 12 408. Legalsóbb -t- 7 8 (26án) Szelek: EN. Esős nap 9. Egi háború 2. Valamint a' múlt hónapban , úgy ebben is , a' le­vegőnek különös mivolta különös befolyást gyakorlott az epekészítő organumokra ; úgy hogy az egyébként bármelly különböző betegségek mindazáltal mutatná­nak olly közös kórjeleket, mellyek az epétől szár­maztak. Illyenek voltak: a'főfájás, majd a'homlok' majd a' nyakszirt' táján, a' kábultság, szédülés, el­borult látás kivált álló testtel, tompa fájdalom, feszü­lés és nyomás a' hasfölötti tájban és perczaljakban (hy­pochondrium), a' száj' keserű, édeskés vagy savanyus íze, hányás, szívgödör' égése, bőr' melegsége, örök szomj, sebes, lágy, ritkán kemény érverés, barnás hűgy , székdugűlás, majd ismét hasmenés. Eleinte a' beteges epe gyomor - és epés lázakat gerjesztett csak, utóbb máj', bél', mellhártya', tüdők' gyuladását, forró

Next

/
Thumbnails
Contents