Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

120 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ' ség' reménységét egészen megsemmisíté: innen az a' nagy halandóság. Az egyéb előjövő betegségek forrók, és a' legnagyobb mértékben lobtermészetűek voltak; 's ezek közt a' leggyakrabbak mellhártya- és tüdő— gyuladások , az ágyék' és ültáj' fájdalma (Ischias et lumbago), torokgyuladás, lobos csűz, mellyek részint köz , részint helybeli véreresztés , és általában a' lobüző gyógymód által gyógyíttatának-meg. Különös volt az, hogy e

1 hónapban a' szabókon és posztócsinálókon kivűl különféle tartományokból érkező minden más nemű mesterlegények is u. m. ácsok , asztalosok, tímárok 'sa't., részint száraz rühben szenvedtek , mellyek kénnel, dárdanyozott higanykénettel (sulfuretum hydrargyri stibiatum , seu aethiops antimonialis). szappanos mosásokkal, és a' rühös helyekre az öszvetett londoni kénirnak napjában kétszer tett bedörgölése'vel 10—14 nap alatt felgyógyultak, egyet kivéve, kinek meggyógyítása 30 napba került. E' hónapbeli betegek' száma 465. A' föllábadóké 187. Holtaké 51. Ezek közül haldokolv a érkezteké 9. Elvénhedtek _ 5. Februárius. S ú 1 y m é r ő' á 11 a p o t j a. Legmagasabb 27" 11"' 64 (13án). Közép 27 4 663. Legalsóbb - 26 9 65 (7én). H é v m é r ő' á 1

1 a p o t j a: Legmagasabb -1-6° 0 (2Sán) Közép - — 2 861. Legalsóbb - — 12 4 (2án). »Szelek JÍ. fölhős nap 16. havas 7.