Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

110 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ' Égető szerek (caustica). Az orosz orvosi tanács választó vízbe mártott tollal mázoltatta-be a' szívgödört, 's később e' helyt vízzel mosatta-meg (sőt hamuzsír olvasztókkal is, de melly a' hámtól (epidermis) megfosztott részeket újra megtámadja). T ű z. Használása' leggyöngédebb formája a' m o x a, melly a' köldöktájba tétetik. Tilesius (die Cholera, I. 38.) egy kalán égettborról beszél. mellyet a' köldöktájba akar öntetni 's ott meggyújtatni! ? A' keletindiaiak régtől fogva használjak a' tüzesvasat. Dellon franczia orvos ezt már lGGTben látta, de megvetette, míg maga is ez által ki nem gyógyíttatnék. Ez után ő is élt vele másoknál sok szerencsével. T. i. a'talp'keménybőrü része tüzes vasnyárssal addig égettetik , míg a' beteg azt megérzi; erre azon hely egy lágy czipőtalppal veregettetik, hogy hólyagok ne támadhassanak (Sauvages, Nosologie, II. 354). c) Kórjeles gyógymód (cura symptomatica) ezen betegségben nincs, mert erről előkelőleg igaz, hogy a' kórság' valósága a' tüneményekkel ugyanaz. A' görcsöket aze'rmetszés, a'melegség és dörgölés állítják-el; a' hányást Tode, mint mondja, többször a' gyomorban kifejtett szénsavas lég által csillapította-le több ízben, t. i. adott egy kávékalánka magnéziát 's erre egy evőkalánnyi czitromlevet vétetett (Tode med. Bibi. III. 19G. IV. (III) 68, IX. 567). Mások River' italát adtak} de la Brouse fejér niákle'vvel vétette-be (Gardanne, Gazette de santé I. 1773). Külsőkép használtak mákony, melegség, hólyaghúzó és égető szerek. d) Az u t ó o r v o s 1 á s gyengén összehúzó , gyengén fűszeres anyagok' használásában áll. Folly 12—14 napig vagy boros chínaforrázatot vagy veres borral készült chínafőzetet adott (Tode Bibi. X. 412). Javasoltatik a' kolomb-, kappanőr-gyökér (R. arnicae) forrázatban vagy porban, rátán- vagy kosbor- (R. salep),