Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
11. Tankönyv és curriculum a középkori orvosi fakultáson
Rhazes Liber continens-é nek latin verzióját (1282) is egy teológiai-filozófiai rész vezeti be, melyben a kommentátor kifejti, hogy a betegségnek és a halálnak élettani okai vannak, ezért keletkezésüket és lefolyásokat nemcsak teológiailag kell megmagyarázni. Ez az indoklás mestert és tanítványt, klerikust vagy laikust egyaránt a továbbiakban a medicina teljesen szabad tanulására és tanulmányozására jogosítja 3 0 Dogmatikus megkötöttség ugyan nincs, de a használatos könyvek nem mulasztják el az új világképre való utalást. Egyike a középkori diákok alapolvasmányainak Bartholomaeus Ángliçus enciklopédikus műve, a De proprietatibus rerum, mely kitűnő példája a görög és arab tudomány csaknem egészének keresztény recepciójára. Az orvosi kar hallgatóit különösen a III. és IV., a testről és lélekről szóló könyvek foglalkoztatták. 3 1 Egyidejűen volt standard tankönyve a teológiai és az orvosi fakultásnak. 3 2 A medicina nem feltétlenül egyenlő az orvoslással. Tudása az egyetemes tudás része. Senki nem lehet a természet és a filozófia ismerője, aki a medicinát alapjaiban ne ismerné. Ez azt jelenti, hogy a tĥeóriça ismerte a Mikrokozmoszba való betekintést teszi lehetővé. Constantinus Africanus írja a Praefatio Libri Pantegni-ben , ,Sed cum oporteat médiçum rationalem rerum naturalium et non naturalium, necnon moralium tractorem esse, constat quia in omnes incidit diversis cogitationibus omnibus subiici " 3 3 A curriculum egyik szellemi pillére Constantinus Africanus eme fejtegetése, különösen, ha figyelembe vesszük a hippokratészi iskola ama felfogását, hogy az orvos számára a normát nem egyedül a labilis organizmus physise kell hogy jelentse, hanem a Kozmosz egészéhez való viszonya, az egész természetben elfoglalt helye és benne a kölcsönhatások. A görög—arab mikoroszmosztan jól összeegyeztethető lett a keresztény világképpel, noha ennek a görög—arab természetfilozófiának a recepciója nem minden küzdelem nélkül folyt. A Karoling-kor korai humanizmusának tudományfelfogása és különösen az ún. arab humanizmus áttörése és a keresztény vallással való harmóniája döntő fordulat, helyesebben folyamat volt. A kulcsmondat Adelard de Bath-ná\ olvasható: ,,Quantum scientia humana procedit, audienda est", 3 4 Ezzel egybehangzóan írja Wilhelm de Conches: ,,in omnibus rationem esse quaerendam; si autem deficit, quod divina pagina affirmat, Sançto Spritiui et fidei mandandum'! 3 5 Ennek a folyamatnak köszönhető az a teoretikus és praktikus alap, melyre egy rendszerbe foglalt tudománytan épül. A toledói Dominicus Gundissalinus szisztémájában az alexandriai korpusz arab modifikációja Alfarabiussal és Avicennával gazdagítva önálló helyet foglal el az egyetemen a 12. század közepén, a természettudományokban pedig az első helyre kerül. 3 6 Gundissalinus tudományrendszere kifejezetten didaktikus. Ebből a szempontból tárgyalja a medicinát is és 3 0 Fischer, K. D.—Weisser, U.: i. m. p. 211. 3 1 De proprietatibus rerum libri III. et IV. (Ed. from MS. lat. 16098 Bibi. Nat.) R. James Long, (Toronto, 1979) 3 2 A Párizsi stationariusok 1286-tól kölcsönözték a diákoknak. Használatának gyakoriságát jelzi, hogy száznál több kézírásos példány maradt fent. A következő század elején a Sorbonne kápolnájában már leláncolt példányról írnak. LD. Thorndike, L.: University Records and Life in the Middle Ages (New York, 1944) p. 113, valamint Seymour, M. C. ,,Some Medieval French Readers of de Proprietatibus Rerum" Scriptorium 28. (1974), p. 101. 3 3 A leydeni 1515. évi kiadás alapján f.l./V.ö. még Schultheisz E.: ,,Az arab medicina assimilatiója a későközépkori latin orvosi irdalomban" Keletkutatás, 1974., 27. 3 4 In: Quaestiones naturales Ed. Müller, (1934) cap. 4. 3 5 Philosophia I. 22. 172., v.ö. még Miscellanea Mediaevalia 1/1962, 13, p. 152. 3 6 ,, prima autem species scientiae naturalis est scientia medicinae". In: ,,Dominicus Gundissalinus: «Dedivisione philosophiae» 83, 3. (Ed. Baur, L.) Beitr. Gesch. Philos. (Münster, 1903). Hangsúlyozni kell, hogy a scientia naturalis itt jóval többet jelent, mint amit a terminus mai fogalma kifejez.
